A Romániai Magyar Demokrata Szövetség politikusai összességében másfél évtizedig szolgáltak különböző román kormányokban, nem is jelentéktelen posztokon, hiszen a magyarok számára fontos kulturális, valamint a jelentős európai uniós források felett rendelkező fejlesztési vagy környezetvédelmi miniszteri tárcát is vezették már.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki korábban miniszterelnök-helyettes is volt, úgy ítéli meg, hogy

a mostani helyzet azonban teljesen új mozgásteret

jelent pártja számára. Eddig nem látták a teljes képet, de a Pénzügyminisztériumból rálátás nyílik az egész politikai térre. A fejlesztési tárcán keresztül pedig jó kormányzással, megfelelő projektekkel jelentősen lehet javítani az életminőségen.

Tánczos Barna a Pénzügyminisztériumban (a miniszter Facebook-oldala)

 

Tánczos Barna szerint, aki az egyik miniszterelnök-helyettesi posztot is betölti, nem véletlen a döntés, hogy az RMDSZ kapja meg a Pénzügyminisztérium vezetését,

ez volt a tárgyalások során a párt egyik fő kérése.

Most először adatott meg egy erdélyi magyar embernek, hogy ezt a pozíciót betöltse. Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint előnyt jelent az, hogy az RMDSZ vezeti a Pénzügyminisztériumot és a fejlesztési tárcát is, mivel közös politikai programot követnek, ami a következő években segíthet az átlátható és fenntartható közberuházások megvalósításában.

A román nacionalisták rosszallják is, hogy

az RMDSZ stratégiai fontosságú szaktárcákat

irányíthat. Diana Șoșoacă, az S.O.S. România nevű párt elnöke szóvá tette, hogy a pénzügyminiszter személyében magyar tagja is lehet a Legfelsőbb Védelmi Tanácsnak, amire eddig soha nem volt példa. Ennek köszönhetően a radikális nacionalista politikusnő szerint a tanácsban „Orbán Viktornak is van egy embere”, így a magyar miniszterelnök „erős kézzel irányítja a román kormányt”. A fejlesztési minisztériumon keresztül „adott a lehetőség, hogy újra felossza Románia területét a régiósítás által, és szentesítse Erdély de facto autonómiáját”.

Mindamellett elég kézenfekvő magyarázata van a román politika hirtelen támadt „nagylelkűségének”. Egyrészt, amint Tánczos is rámutat,

az RMDSZ nélkül ma Romániának kisebbségi kormánya lenne.

„És magyarázkodna minden külföldi intézmény előtt, hogy miért nincs politikai stabilitás, miért nincs stabil kormánya az országnak.” Ennél is fontosabb szempont lehet, hogy a pénzügyi tárca betöltéséért mostanában aligha tülekednek a román pártok politikusai.

Marcel Ciolacu, az előző és a mostani szociáldemokrata kormányfő (gov.ro)

 

A sokak által „bezzegországnak” tartott Romániában ugyanis a tavalyi év négy választásától, a permanens kampánytól nyilván nem függetlenül

a költségvetés romokban hever. A hiány 2024-ben elérte a GDP 8,7 százalékát,

miközben az első félévben a növekedés mindössze 0,7 százalék volt, az infláció ellenben az egész Európai Unióban a legmagasabb. Az új kormány az aggasztó költségvetési helyzet kezelésére első intézkedései között a GDP egy százalékával csökkentette a kiadásokat. 2025-ben nem emelkednek például a nyugdíjak, az ösztöndíjak és a közalkalmazottak bére.

Tánczos Barna szerint Románia 2024-ben sokkal több pénzt költött, mint amennyi rendelkezésére állt. Ennek jelentős részét ugyan beruházások finanszírozására fordították, de a bérek és nyugdíjak emelkedése is komoly terhet rótt a költségvetésre, amit a megemelt bérek és nyugdíjak 2025-ben tovább terhelnek. Cseke Attila a minisztérium átvételekor szembesült azzal, hogy az előző vezetés 6,3 milliárd lej értékű adósságot halmozott fel a különböző közberuházások és programok kifizetetlen számláiból. Ennek ledolgozása nem várható egyik napról a másikra, és a jelenlegi gazdasági helyzet sem könnyíti meg a dolgukat.

Cseke Attila fejlesztési miniszter (rmdsz.ro)

 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere, az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának elnöke szerint ezekben a nehéz és káoszos időkben pártja azért vállalta a kormányzást, mert „ez a legjobb eszköz a kezünkben, hogy megvédjük a magyarokat, építsük Erdélyt és a magyarlakta településeket”. Ugyanakkor

„az elmúlt évek rossz döntéseit nekünk kell most kijavítanunk”.

Már a megszorító intézkedésekről döntő kormányülés közben tiltakozások zajlottak a kormánypalota előtt. A takarékossági intézkedéseket nemcsak a tartalmuk, hanem a döntéshozatal módja miatt is heves bírálatok érték. Sokan felrótták, hogy a kormány nem folytatott párbeszédet az érintett ágazatok képviselőivel.

Tánczos Barna elismerte a kritikák jogosságát, de a helyzet sürgősségére hivatkozott. Ezeket a döntéseket még az előző fiskális évben meg kellett volna hozni, de az előző kormány naponta hárította a felelősséget. „Garantálom, hogy a jövőben nem ilyen munkamódszerrel fogunk dolgozni.

Ki fogjuk gyomlálni az átláthatatlan döntéshozatali mechanizmusokat,

és transzparenciát, kiszámíthatóságot, valamint tisztességes párbeszédet fogunk biztosítani.”

„Tudjuk, mire vállalkoztunk, és fokozatosan, türelemmel megoldjuk ezt a problémát, felelősséggel állunk hozzá” – állítja Cseke Attila. „El kell kezdeni az állami fogyókúrát, megszüntetve a fölösleges intézményeket; az állami hatásköröket és feladatokat átadni az önkormányzatoknak, ezzel a döntéshozatalt közelebb hozni az emberekhez. Egy karcsúbb, kevésbé bürokratikus központi közigazgatásért fogok dolgozni, és

támogatni fogom a települések közötti együttműködést."

Tánczos szerint „egy karcsúbb államot szeretnénk építeni, ezért léptünk kormányra egy olyan időszakban, amikor talán az elmúlt húsz év legnagyobb kihívásaival kell szembenéznünk. Nem futottunk el a feladat elől. Bízom benne, hogy egy jó csapattal, megfelelő támogatással, az RMDSZ szakmai közösségével ezt a munkát el lehet végezni, és az országnak stabilitást, biztonságot lehet adni.”

 

Nyitókép: Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, Cseke Attila fejlesztési és Tánczos Barna pénzügyminiszter (rmdsz.ro)