Dan nem ideális jelölt – ismerte el Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel az élen a romániai magyar politikai és közvélemény-formáló elit, amely ennek ellenére erőteljesen kampányolt mellette, és ami az egyszerűbb feladat volt, ellenfelével szemben. George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke ugyanis nem alaptalanul áll magyarfaló nacionalista hírében, bár a magyar kártyát elnökválasztási kampányában nem játszotta ki. Helyette az országot harmincöt éve irányító korrupt és Romániát csődbe kormányzó politikai elitet állította célkeresztbe, amellyel szemben a hagyományos értékek, a kereszténység, a családok, a román szuverenitás védelmezőjeként és a béke embereként lépett fel.

A magyar szavazók emlékezetébe azonban beleégett az erőszakos úzvölgyi temetőfoglalás, Simion belépője a politikai életbe, s nem utolsósorban a székely nemzeti jelképek ellen mániákusan perelő Dan Tanasănak, az AUR parlamenti képviselőjének engesztelhetetlensége.

Magyar ember Simionra nem szavaz – adta ki a jelszót az RMDSZ, és választói nemcsak szinte egyöntetűen követték az iránymutatást,

hanem ezt szokatlanul nagy számban tették. Mint Kelemen Hunor kiemelte, Háromszéken, Csíkszéken, Gyergyó magyarok lakta vidékein, Udvarhelyen, valamint Maros megyében a részvétel magasabb volt, mint a tavaly decemberi parlamenti választáson.

Évtizedek óta nem volt akkora szavazókedv Kovászna megyében és Sepsiszentgyörgyön sem, mint a mostani államelnök-választáson – nyilatkozta Antal Árpád, a város polgármestere. Székelyföldön és a jelentős magyar népességű partiumi megyékben mindenütt ötven százalék fölött volt a részvételi arány, s Hargita megyében a szavazópolgárok 90,5, Kovásznában 84, Maros megyében 66,4, Szatmárban 63,6, Biharban 63,1, Szilágyban 61,7 százaléka Nicușor Danra szavazott.

Az országos részvételi arány is évtizedes rekordot döntött, 64,72 százalék lett, ami szakértők szerint

Dannak kedvezett, mivel az eddig apolitikus választók nagy arányban rá szavaztak.

Így azután végül a független jelöltként fellépő bukaresti polgármester fordítani tudott; nagyjából olyan arányban (53,6:43,4) győzött, mint ahogy Simion az első fordulóban aratott, a meglepően nagyarányú, 41 százalékos győzelmét követő első közvélemény-kutatások az AUR elnökének sikerét prognosztizálták. Akkor az elemzők szinte egyöntetűen a lendületben lévő Simion győzelmét jósolták.

Pataky István, a Maszol.ro főszerkesztő-helyettese például Simion legyőzéséhez kisebb csodát tartott volna szükségesnek, mivel úgy ítélte meg, hogy az első fordulóban tizenhárom százalékkal a negyedik helyen végzett Victor Ponta volt kormányfő baloldali, főként vidéki szavazóinak nagy többsége semmilyen körülmények között sem fog a liberális fővárosi Danra szavazni. Ez nagyjából így is lehetett; fő vonalait tekintve Erdély, a nagyobb városok és a magyarok Danra, Órománia és a kisebb települések Simionra szavaztak. Az összes már kormányon volt „rendszerpárt” által is támogatott Dan a már az első fordulóban is őt választó, a rendszerpártokat elvető, de nyugatias szemléletű polgárok mellett újabb százezreket volt képes megszólítani, nem utolsósorban a fiatalabb nemzedék soraiból.

Miközben elemzők szerint az elnökválasztás összességében a rendszerpártok elleni elsöprő erejű tiltakozásként értékelhető, hiszen a második fordulóba jutott mindkét jelölt azokkal szemben határozta meg magát,

Nicușor Dan elnökként egy olyan parlamenttel kénytelen együttműködni, amelyben a rendszerpártok birtokolják a mandátumok többségét,

mégpedig egy nemrégen, decemberben tartott választás eredményeként. Dan értelemszerűen nem számíthat az ellenzék Simion mögé felsorakozó nagy többségére, de nem is kíván építeni rájuk, hiszen kampánya egyik fő üzenete volt ezek távol tartása a hatalomtól.

Többség által támogatott kormány alakítása azért is nehéznek ígérkezik, mert a legtöbb képviselővel rendelkező szociáldemokraták, amelyek már ki is léptek a koalícióból, inkább a jövőben is kimaradnának belőle, hogy

a nagyrészt általuk előidézett gazdasági csődhelyzet kezelésének politikai terheitől magukat megkímélve építhessék újjá pártjukat.

Nélkülük viszont még az eddig ellenzékben maradt liberális USR (Dan egykori pártja) bevonásával is csak kisebbségi kormány hozható létre, értelemszerűen a szociáldemokraták külső támogatásával.

Az elkerülhetetlen megszorítások, az ettől húzódozó pártok és azok törékenynek ígérkező koalíciója Simion malmára hajtják a vizet, aki vesztes elnökjelöltként idővel ugyanúgy megszerezheti a parlamenti többséget, mint ahogy elnökké választása esetén az RMDSZ ettől aggódott. Attól ugyanis kevésbé kell tartania, hogy a pártháttér nélkül hivatalba lépő Dan elnöki hatalmával élve építsen maga mögé erős támogató hátteret. A magyarok által kisebb rosszként választott Dan árnyékában továbbra is ott marad a nagyobb fenyegetése. Az erdélyi magyarság jobb híján kezdhet abban reménykedni, hátha Simion, az Orbán Viktor által felvillantott európai szintű együttműködés reményében, lassan valóban felhagy a nemzeti gyűlölködés szításával.