Miután több minisztere is lemondott, a tavaly ősz óta kisebbségben kormányzó Eduard Heger szlovák ügyvezető miniszterelnök visszaadta megbízatását. Zuzana Čaputová államelnök több ellenzéki párt követelésének engedve, a szeptemberi előre hozott választásokig
szakértői kormány megbízásáról döntött, melynek vezetésére Ódor Lajost, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökét kérte fel.
Ódor Lajos (Ľudovít Ódor) Szlovákia egyik legismertebb közgazdásza, 2016 óta a Közép-európai Egyetem (CEU) vendégprofesszora, akit annak idején a Most–Híd magyar–szlovák vegyespárt jelölt a jegybank alelnökének. Már 27 évesen a Pénzügyminisztérium vezető közgazdásza, több reformkoncepció, köztük az euró bevezetési stratégiája és a költségvetési felelősségről szóló alkotmánytörvény társszerzője. Liberális közgazdászként a számára legkedvesebb intézkedések közé sorolja az egykulcsos személyi jövedelemadó és a magánnyugdíjrendszer bevezetését.
Őry Péter csallóközcsütörtöki polgármester azt valószínűsíti, hogy kiválasztásakor
nem Ódor magyarságát tekintették elsődlegesnek, hanem szakmai kompetenciáit ismerték el.
A köztársasági elnök szerinte politikai döntést hozott, annak érdekében, hogy a széthulló kormánykoalíció maradványai, köztük Heger frissen alapított pártja elől „elvegyék a reklámfelületet”.
Ódor Lajos a Pozsonyi Magyar Szakkollégiumban (Wikimedia Commons)
Eduard Heger leköszönő miniszterelnök szerint tanult és tájékozott ember veszi át az ország irányítását. Ódor Lajos miniszterelnökként legfontosabb, rövid távú feladatának a szeptemberi választások megfelelő levezénylését tekinti, hosszú távú prioritásként a tehetséges fiatalok odahaza tartását, az uniós források hatékony felhasználását és a rászorulók megsegítését jelölte meg. „Különbözőek vagyunk, ezt tiszteletben tartjuk” – jelentette ki, arra utalva, hogy
az új kormány nem tárgyal érzékeny társadalmi és kulturális kérdéseket.
Az új kormányfő foglalkozni akar ugyan a kisebbségek helyzetének javításával, azonban az előző kormány programjában megígért, de mindeddig halogatott kisebbségi jogi törvény elfogadására nem lát esélyt, mivel a hivatalnokkormány nem küldhet törvényeket a parlamentbe. Ez ugyanakkor a felvidéki magyarság szempontjából azzal az előnnyel is járhat, hogy várhatóan a Belügyminisztérium asztalfiókjában marad a magyarság körében nagy felzúdulást keltett közigazgatási reformterv is.
A járások átszabását előirányzó koncepció ismét megmutatta, hogy a szlovák politikai elit képtelen szabadulni az egységes nemzetállam lázálmától. Kedvenc módszerük a „közigazgatási reform”, amelyben legutóbb Vladimír Mečiar alkotott emlékezetes „újítást”: amikor minden földrajzi és történelmi logikát nélkülöző régiók létrehozásával öt részre szabdalta a déli határ mentén egy tömbben élő magyarságot. Szarka László szerint e reform során kiemelt szempontnak számított a magyar többségű területek olyan felosztása, amely – mint maga Mečiar nyilatkozata –
„egyszer s mindenkorra megakadályoz mindenfajta magyar autonómiatörekvést Szlovákiában".
A járások között azonban így is maradtak jelentős magyar lakosságúak, a dunaszerdahelyi és a komáromi egyenesen magyar többségű.
Klapka György szobra a komáromi Városháza előtt (Wikipedia)
Ezen próbált volna „segíteni” a Belügyminisztérium – most remélhetőleg ad acta kerülő – legújabb reformterve, amely a Dunaszerdahelyi járásról leválasztaná és az amúgy is hatalmas Pozsonyi járáshoz csatolná Somorja vidékét, a Komáromi járást pedig egyszerűen beolvasztaná az Érsekújváriba. S hogy az utóbbiban se lehessen túl nagy a magyarok aránya, leválasztaná belőle az apró Párkányi járást. A még jelentős, egyharmadnyi magyar népességű Galántai és Vágsellyei járást hozzácsapnák a túlnyomóan szlovák Nagyszombatihoz.
Mindezt a „történelmi hagyományokra és természetes régiókra” hivatkozva,
elvéve még a járási központ szerepet is az egykori nevezetes vármegyeszékhelytől, Komáromtól, a felvidéki magyarok legnépesebb városától és kulturális központjától.
Az átszervezés eredményeként számos településen veszélybe kerülne a magyar nyelvhasználat.
Őry Péter figyelmeztet: nemzetközi szerződésekkel is ellentétesek az olyan módosítások, amelyek egyoldalúan megváltoztatják egy-egy nemzeti közösség életkörülményeit. A tervezet összeütközésben van a Kisebbségvédelmi keretegyezménnyel és a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai kartájával is. Az előbbi 16. cikkelye kimondja:
„A Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják,
és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezményben foglalt elvekből származnak.”
Ódor Lajos felkérése közvetve talán azt is jelzi, hogy Zuzana Čaputová államelnök maga sem tartaná szerencsésnek ezt az előreláthatóan etnikai feszültségeket keltő átszervezést. Ha Ódor Lajos kormányfőként jó benyomást tesz a szlovákokra, az javíthatja a magyarság megítélését is, kihúzva a talajt a nacionalista hangulatkeltők alól. Forró Krisztián, a magyar Szövetség párt elnöke abban reménykedik, hogy Ódor Lajos személye hozzá fog járulni a Szlovákia és Magyarország közötti viszony javulásához.
