A fennkölt hangulatú ünnepségre sokan gyűltek össze, köztük magyarországi, lengyelországi papok, kormányzati tisztviselők, a diplomáciai testület tagjai. Az ünnepség szentmisével kezdődött a bazilika altemplomában, a Communio Sanctorum (Szentek Közössége) magyar kápolnában, amelyet 2004-ben a magyar nemzet ajándékaként szentelt fel Erdő Péter bíboros és az akkori krakkói metropolita, Franciszek Macharski bíboros. A kápolnában található a lengyel–magyar szentek mozaikja, Puskás László, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye görögkatolikus papjának, a művészettörténet professzorának és feleségének, Nádjának alkotása, Mindszenty József hercegprímás alakjával. Ez volt Mindszenty bíboros első lengyelországi ábrázolása.

Hárman mutatták be a szentmisét: Zbigniew Bielas, a Krakkó-Łagiewniki Isteni Irgalmasság Kegyhelyének rektora, Robert Tyrała, a krakkói II. János Pál Pápai Egyetem rektora és Krzysztof Grzelak, a budapesti Mindenkor Segítő Szűz Mária Lengyel Személyi Plébánia plébánosa. Szentbeszédében Zbigniew Bielas kiemelte, hogy a misét abban a kápolnában celebrálják, ahol a falakon látható mozaikon a nyolc boldogság szerint csoportosítják a személyeket. Az atya hangsúlyozta, hogy azok között a boldogok között, „akik üldözést szenvednek az igazságért” van Mindszenty József bíboros képe is. Sorolta a hercegprímás jelzőit: a hősi erények prímása, a vasfüggönyön túli vértanú, Magyarország állhatatos prímása, az „elhallgattatott egyház” mártírja. Felidézte Mindszenty életének főbb epizódjait, beszélt segélykérő felhívásáról a háború sújtotta Magyarországért, arról, hogy folyamatosan látogatta plébániáit, és hogy minden lehetséges módon elítélte a kommunista önkényuralmat, védte a hagyományos nemzeti értékeket. Különösen erélyesen lépett fel a társadalom vallásosságának gyökeres kiirtása és a kommunisták vallás- és egyházüldözése ellen. Szentmiséin hívők ezrei gyűltek össze. Látogatta az internálótáborokat és a börtönöket is, prédikációiban és pásztorleveleiben szót emelt a bebörtönzöttekért. Védte az iskolai hitoktatást és a katolikus szervezetek működésének szabadságát. Mindent megtett annak érdekében, hogy megmentse a fiatalokat a kommunista indoktrinációtól. Nagy novénát, kilencedet kezdeményezett a Szűzanya tiszteletére, amely mintegy ötmillió hívőt mozgósított. Ahogyan mondta: „Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól.” Mindszenty bíboros nem kötött kompromisszumot a hatalommal, sosem egyezett bele olyan megállapodásba, amely lehetővé tette volna, hogy a kommunisták az egyház ügyeibe avatkozhassanak. A Szentély rektora megemlítette a nyugalmazott kölni érsek, Joachim Meisner bíboros Mindszenty iránti tiszteletét is, aki egy újságból kivágott fotót tett az ágya fölé, amely a hercegprímást a bírósági tárgyalásán mutatja. „Ez a kép olyan erős benyomást tett rám, hogy kivágtam és a hálószobámba akasztottam. A vádlottak padján ülő Mindszenty bíboros képe alatt aludtam. És egyre nőtt bennem a vágy, hogy egy napon olyanná váljak, mint ő, hogy Krisztus tanúja legyek, elég bátor ahhoz, hogy kiálljak a világi hatalmasok ellen. A bebörtönzött prímás attitűdje arról a hitről beszél, amely képessé teszi az embert erre a magatartásra. Ez a hit a szavaiban és a tetteiben is kifejeződik, életgyakorlattá vált, amikor az ember minden erejével és minden képességével ekként cselekszik. E hitet Isten kegyelme megerősíti, hogy képes legyen teljesíteni az Ő akaratát.” Majd így fejezte be prédikációját a rektor: „A szentek életének tanúságtétele erősítsen meg bennünket földi zarándoklatunkon. Könyörögjünk közbenjárásukért szükségünk idején és tekintsünk életükre példaként.”

A szentmisét követően a szertartás résztvevői az altemplom előterében gyűltek össze. Élükön a két állam képviselői, magyar részről Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke, Kovács Orsolya Zsuzsanna, Magyarország lengyelországi nagykövete, Gerencsér Tibor krakkói magyar konzul, valamint a kommunizmus bukása utáni időszak első varsói magyar nagykövete, Engelmayer Ákos. Lengyel részről Ryszard Terlecki, a Szejm alelnöke volt jelen. Az ünnepségen részt vett még Karol Biernacki, a Lengyel Köztársaság szegedi tiszteletbeli konzulja, valamint a budapesti lengyel közösség küldöttsége.

Leleplezték és megáldották Mindszenty József bíboros krakkói szobrát. Az emlékmű az altemplom előterében, a magyar kápolna közelében kapott helyet. A bíboros hercegprímás süttői mészkőből készült egész alakos szobrát Kligl Sándor Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész terve alapján Latorcai Csaba kőszobrász készítette.

Maga az emlékmű olyan ajándék, amely magában hordozza a II. János Pál szentségéről alkotott meggyőződést és a kommunizmus idejének tűzpróbáját kiálló ezeréves lengyel–magyar barátságot, amely az 1956-os közös hősiességben mutatkozott meg a legjobban. És ajándék a krakkói érsekségnek is, amiért megindította gróf Esterházy Jánosnak, Isten Szolgájának, a kommunista rendszer áldozatai közül a magyarok ügyének „legártatlanabb vértanújának” boldoggá avatási folyamatát. A szobor adományozója az antikommunista magyar ellenzék legendája, az egykori politikai fogoly Pákh Tibor, akit 1971-ben „gyógyíthatatlan elmebeteggé” nyilvánítottak. 1980 tavaszán Pákh csatlakozott a lengyel polgárjogi aktivistákhoz, éhségsztrájkba kezdett Podkowa Leśnában, majd 1981 októberében ismét éhségsztrájkba fogott, tiltakozva útlevelének illegális elkobzása ellen. Emiatt az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetbe zárták, ahol embertelenül bántak vele. Utoljára 1988. október 23-án tartóztatták le, mert részt vett az ellenzék tüntetésén.

Mindszenty kapcsolata Lengyelországgal a második világháború kitörésekor kezdődött, a lengyel menekültek tömeges Magyarországra érkezésekor, ahol vendégszerető, barátságos otthonra találtak. Teleki Pál, Magyarország miniszterelnöke, Serédi Jusztinián hercegprímás bíborossal együtt úgy rendelkezett, hogy igaz testvérként, barátként fogadják a lengyel menekülteket, a civileket és a katonákat is. A magyarországi lengyel menekülttáborokat rendszeresen látogató és ott szentségimádást végző papok között volt Angelo Rotta érsek, pápai nuncius, Serédi hercegprímás, a prímás segédpüspöke, Meszlényi Zoltán, Beresztóczyi Miklós kanonok és Pehm József zalaegerszegi plébános (a későbbi Mindszenty József hercegprímás), illetve Varga Béla balatonboglári plébános. Mivel sok menekült lengyel katona szeretett volna gyorsan Nyugatra jutni, csatlakozni a Franciaországban alakult lengyel hadsereghez, a prímás a nyugat-magyarországi plébánosoktól kért aktív segítséget az ügyben. Pehm József az elsők között jelentkezett segítséggel, melynek köszönhetően plébániáin (Kadarkút, Zalaszentgrót és Zalabér) három nagy tábornyi internált lengyel katona kapott helyet. Pehm József és Varga Béla minden vasárnap a szószékről hirdette a lengyelek megsegítésének szükségességét. Pehm József plébános nagyon jól ismerte a Zala és Vas megyei határ menti városok plébánosait, vezetőit és polgármestereit. Ők, a helyiekkel együtt, Pehm atya irányításával azonnal bekapcsolódtak a segítségnyújtásba. Kadarkúton, Zalaszentgróton és Zalabéren menekülttáborokat hoztak létre, ahonnan aztán a lengyelek a plébános által kijelölt, előre meghatározott helyekre mehettek, majd az éj leple alatt, magyar kísérőkkel Ausztriába, onnan pedig Franciaországba juthattak. Voltak közöttük magányos menekültek, de teljes, felfegyverzett katonai egységek is. Pehm József plébános aktívan támogatta Varga Béla atyát is, aki Balatonbogláron tábort és gimnáziumot hozott létre a lengyel fiatalok számára. Tudjuk, hogy országszerte gyűjtött lengyel könyvekkel is ellátta a menekülteket. Tevékenyen részt vett a rászoruló magyarországi lengyelek javára szervezett adománygyűjtésben is. Pehm Józsefről, majd amikor már Mindszenty néven főpap lett, a püspökről köztudott volt, hogy szívesen csatlakozik minden jótékony kezdeményezéshez.

Kiemelkedő egyházi és társadalmi tevékenységének köszönhetően Pehm Józsefet a pápa veszprémi püspökké nevezte ki. ötvenkettedik születésnapján, 1944. március 29-én lépett hivatalába. Mivel Magyarországot ekkor már megszállta a náci Németország, hogy ne tévessze meg az embereket német vezetékneve, Mindszentyre változtatta azt, szülőfalujáról, Csehimindszentről, ahol 1892. március 29-én született. Milyen érdekes, a Gestapo Pehm néven kereste a lengyel menekültek megsegítéséért…

Ezért is áldás, hogy Mindszenty József bíborosnak, Isten szolgájának, Magyarország prímásának emlékműve van Krakkóban. Egy hely, ahol e szent ember emléke és tisztelete elevenen élhet, azé, aki egész életében szembeszállt a két legnagyobb totalitarizmussal, a nácizmussal és a kommunizmussal.

Mindszenty bíboros krakkói szobra  Fotó:  Piotr Stefaniak
 
Borítókép: Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért  Fotó:  Piotr Stefaniak