Sokan azt gondolják, hogy Róma püspökének, a mindenkori pápának a Szent Péter-bazilika a székesegyháza. Valójában azonban „minden templom anyja és feje”, „a Legszentebb Megváltó és Keresztelő Szent János és János evangélista Főszékesegyháza”
a Róma történelmi központjában álló lateráni bazilika a pápák székesegyháza.
Eredetileg a lateranus nemzetség palotájából 313-ban alakíttatta át Miltiadész pápa bazilikává. Majd 1735-ben építették át barokk stílusú templommá.
E székesegyház káptalanjának – pápai jellegéhez méltón – az olaszon kívül több nemzetből származó kanonokok is a tagjai.
Máig élő történeti hagyomány, 1482 óta
a francia királyoknak és államfőknek a pápasághoz fűződő bensőséges viszonyát fejezi ki, hogy a lateráni káptalanban az első, tiszteletbeli kanonoki stallum
őket illeti meg.
XI. Lajos 1482-ben elsőként lett a káptalan tiszteletbeli kanonoka, majd a kitüntető címet 1604-ben megújították, amikor IV. Henrik, a hugenotta protestáns hitről visszatért a katolikus egyházba. IV. Henrik nem volt hálátlan. A lateráni káptalannak adományozta a dél-franciaországi Clairac bencés apátság egész jövedelmét. Kötelezettséget vállalt arra is, hogy születésnapján, minden év december 13-án Franciaországért mutatnak be szentmisét.
Lassan azonban feledésbe ment ez a hagyomány. Csak
1957-ben újította meg René Coty elnök, s követte a hagyományt Charles de Gaulle, Valéry Giscard d’Estaing és Jacques Chirac is.
Georges Pompidou elfogadta a címet, anélkül, hogy Rómába utazott volna. A két szocialista elnök, François Mitterand és François Hollande nem élt a lehetőséggel, de a félig magyar konzervatív Nicolas Sarkozy újból igen. 2007. december 20-án történt beiktatásakor mondott beszédében a „pozitív szekularizációról” fejtette ki figyelmet keltő nézeteit.
Elfogadta a kanonoki címet Emmanuel Macron elnök is, akit tizenkét éves korában kereszteltek meg. Jezsuiták vezette iskolába járt, majd Paul Ricœur neves protestáns filozófus asszisztense lett. Ma „a természetfelettire nyitott agnosztikusnak” vallja magát.
Beiktatásakor a lateráni bazilikában mondott beszédében hangsúlyozta, hogy a megtisztelő kanonoki címet azért fogadta el, mert ez a hagyomány az Apostoli Szentszékkel való egység és barátság jele. Megemlékezett a bazilikában Franciaországért bemutatott szentmisékről is. Jelenléte a bazilikában az Apostoli Szentszékkel való kapcsolat elmélyítésének szándékából fakad. Ezek a kapcsolatok számára
nemcsak történelmi örökségként fontosak, hanem ma is a békét és a közjót szolgálhatják.
A szertartás végén Macron elnök a kanonokokkal együtt átment a káptalan kápolnájába, és beült a stallumba, amit a jelenlevők tapssal fogadtak.
A francia elnök az ünnepség alkalmával természetesen
Ferenc pápával is találkozott.
Megbeszélésük ötvenöt percig tartott, melynek fő témái az ukrán–orosz háború, a menekültek befogadása és az eutanáziával kapcsolatos franciaországi viták voltak. Az Ukrajna elleni orosz háború csak akkor fejeződhet be, ha a megtámadott Ukrajna dönthet a békemegállapodás idejéről és feltételeiről – hangoztatta a pápa. A Kaukázus térségének, a Közel-Keletnek és Afrikának is békére van szüksége – tette hozzá.
A lateráni káptalan kanonokjai között illő megemlékeznünk hazánkfiáról, Tóth K(eresztelő) Jánosról (1909–1998), aki budapesti hittanári és kápláni munkáját követően 1942-ben tanulmányi célból ment Rómába, ahol 1962-ben lett lateráni kanonok. Számos könyvvel gazdagította a Rómáról szóló magyar nyelvű irodalmat.
Nyitókép: Ferenc pápa a kanonoki beiktatás alkalmából magánkihallgatáson fogadja Emmanuel Macron francia elnököt (MTI/EPA/Vatikáni Média)
