A lassan főszabályként instabil, abszurd koalíciókból összetákolt
európai kormányok politikusainak többsége csak álmodhat olyan parlamenti választási eredményről, mint amit Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök
ért el a jobbközép Új Demokrácia élén. A szoros eredményt ígérő előrejelzésekre rácáfolva, a második helyezett, Alekszisz Ciprasz volt kormányfő által irányított baloldali Szirizát több mint húsz százalékkal megelőzve, 40,8 százalékos eredménnyel földcsuszamlásszerű győzelmet aratott, mégsem tudott kormányt alakítani. Igaz, a jelek szerint nem is akart.
Kiriákosz Micotákisz (Wikipedia)
A választási törvénynek még Ciprasz kormányfősége idején megszavazott módosítása ugyanis megszüntette a győztes pártot korábban akár ötven plusz mandátummal díjazó, stabil egypárti kormány megalakítását megkönnyítő rendszert, arányos listássá alakítva azt, ami még ilyen fölényes siker esetén is koalíciós kényszerhelyzetet eredményez. Amit Micotákisz, mint a „pártok lókereskedelmét”, inkább elkerülne.
A kormányalakítás kudarcára, újabb választások kiírására játszott, immár a régi-új bónuszos rendszertől várva biztos többséget,
amely a legtöbb szavazatot szerző pártot legalább huszonöt százalékos eredménye esetén húsz, negyven százalék fölött ötven további parlamenti mandátummal díjazza.
A mostani választást Micotákisz azért volt kénytelen a fő riválisa által megszavaztatott szabályok szerint megrendezni, mert a görög alkotmány értelmében a választási törvény módosítása után következő voksolást még nem, csak az azt követőt lehet az új rendszerben megtartani. Ez a rendelkezés megnehezíti (bár mint látjuk, némi trükközéssel nem teszi lehetetlenné), hogy a hatalmon lévők a maguk érdekei szerint változtathassák meg a szabályokat. Az Új Demokrácia már visszaállította az előző rendszert, így a júniusi újabb választásokon már az lesz érvényben.
A görög parlament ülésterme (Wikipedia)
A parlament tavasszal egy olyan törvényt is elfogadott, amely megtiltja elítélt személy által irányított pártok indulását a választásokon. E döntés egyértelműen a Nemzeti Párt – Görögök nevű szélsőjobboldali párt ellen irányul, amelynek alapító vezetője, Iliasz Kasziriadisz a bűnszervezetnek minősített Arany Hajnal nevű neonáci tömörülés volt vezetőjeként éppen tizenhárom éves börtönbüntetését tölti. A törvény elfogadása után Alekszisz Ciprasz, a Sziríza vezetője arról beszélt, hogy az Új Demokrácia ezzel a lépéssel egyszerűen csak be akarja söpörni a szélsőjobb szavazatokat is.
Alekszisz Ciprasz, a legnagyobb ellenzéki párt, a Szíriza vezetője (Wikipedia)
A görög parlament alakuló ülését Jeromos athéni érsek, a görög ortodox egyház vezetője nyitotta meg, akinek kezébe a képviselők letették az eskü. Az ülés egyetlen érdemi napirendi pontja a júniusi újabb országgyűlési választás kiírása volt.
Micotákiszt követően a két legnagyobb görög ellenzéki párt is elutasította a felkérést koalíciós kormány megalakítására;
Alekszisz Ciprasz, a Sziriza, és Nikosz Androulakisz a szocialista PASZOK vezetője egyaránt visszautasította az államfő felkérését.
Katerína Szakellaropulu köztársasági elnök ezt követően Joannisz Szarmaszt, az állami számvevőszék elnökét kérte fel ideiglenes miniszterelnöknek, aki már le is tette a hivatali esküt. Az átmeneti kormánynak kell elvezetnie a választásig az országot.
