Timor, az Indonézia keleti végén található sziget – Pápuához hasonlóan – két részre oszlik. A nyugati rész itt is Indonéziához tartozik, míg Kelet-Timor ma már önálló állam. E területet Portugália gyarmatosította a XVI. században, függetlenségét csak 1975 végén kiáltották ki. Mindössze kilenc nappal később azonban
Indonézia megszállta, és saját tartományának nyilvánította. Ekkortól kezdve a kelet-timoriak már az Indonéziától való függetlenségért küzdöttek,
míg 2002-ben elnyerték az önállóságot.
José Ramos-Horta későbbi kelet-timori elnök, aki 1996-ban Belo püspökkel együtt kapott Nobel-békedíjat (Wikipedia)
Kelet-Timor, a Fülöp-szigetek után, Ázsia második katolikus többségű országa. Lakossága 1,3 millió. Alapvetően mindannyian keresztények, közülük a katolikusok aránya 97,6 százalék. Nem volt azonban ez mindig így. Amikor a terület Indonéziához tartozott, az ottani állami ideológia („pancasila”) jegyében
megkövetelték, hogy minden állampolgár csak egy Istent imádjon.
Vagyis gyakorlatilag törvényen kívül helyezték az őshonos hagyományos vallási hiedelmeket és rituálékat. Így amikor
választaniuk kellett a muszlim és a keresztény hit között, sok timori úgy döntött, hogy a katolikus egyházzal azonosul,
hiszen ennek az egykori portugál gyarmaton nagy helyi hagyománya volt. Ez a két tényező önmagában segít megérteni, hogy bár Kelet-Timort túlnyomórészt katolikus országként emlegetjük, csak húsz százalékuk jár rendszeresen templomba. Ezt a misszionáriusok keveslik. Az új nemzet alkotmánya betartja az egyház és az állam szétválasztásának elvét. Mindenki számára garantált a vallásszabadság.
A főváros főszékesegyházát 1984-ben, az indonéz időkben kezdték építeni. A munkálatokhoz az indonéz kormány jelentős anyagi segítséget biztosított. Maga Suharto elnök is részt vett a monumentális épület átadásán 1988. november 2-án, melyet aztán 1989 októberében II. János Pál pápa áldott meg. Abban az időben Dili apostoli adminisztrátora Carlos Filipe Ximenes Belo szalézi püspök volt. A katedrális a megszálló hatalom és a katolikus egyház közötti együttműködés példaképének tűnt, mégis ez az épület és a helyi püspök vált kulcsfontosságúvá Kelet-Timor függetlenségi törekvéseiben.
Dili, Kelet-Timor, Szeplőtelen Fogantatás Főszékesegyház (az Isteni Ige Társaságától)
Az egyház igyekezett közel állni a szenvedő kelet-timori emberekhez, és elítélte az indonéz megszálló hadsereg által elkövetett atrocitásokat, miközben
a békéért és a kiengesztelődésért tevékenykedett. Belo püspök Jézus Krisztus alázatának szellemében az erőszakmentes utat választotta.
Hosszú küzdelem után Kelet-Timort 2000. május 20-án nemzetközileg független államként ismerték el. Belo püspök a békés ellenállási mozgalom vezetéséért 1996-ban Nobel-békedíjat kapott.
Kivívott függetlenségükre büszkék a kelet-timoriak, de az ország ma is megoldatlan problémákkal küzd. A lakosság negyvenkét százaléka a szegénységi küszöb alatt él, az írástudás aránya csak hetven százalék. Az emberi jogokat és az emberi méltóságot gyakran megsértik. A járvány idején az elhúzódó lezárások miatt az emberek sokat szenvedtek: sokan nem tudtak hozzájutni a napi élelemhez. Fizikai és lelki egészségük erősen leromlott.
A szegénység csökkentése és a hit megerősödése elképzelhetetlen színvonalas felsőoktatás nélkül. A függetlenség helyreállítása után húsz év munkájába telt a Timori Katolikus Egyetem létrehozása, melynek védőszentje Szent II. János Pál pápa. A Timori Katolikus Egyetem a Kelet-Timor Dili Metropolitan érsekségéhez tartozó magánegyetem. Szent József évében, 2021-ben alapította a dili érsek. Tanárképző-Művészeti-Kulturális, Egészségügyi, Bölcsészeti és Mezőgazdasági Mérnöki karokon portugál és angol nyelven folyik az oktatás. A Szent II. János Pál tiszteletére szentelt egyetemet hivatalosan Taur Matan Ruak miniszterelnök és Virgílio do Carmo da Silva bíboros, Dili érseke indította el 2021. december 8-án.
Virgílio do Carmo da Silva érsek Francisco Guterres kelet-timori elnököt áldoztatja (Wikipedia)
Első rektora, Joel Casimiro Pinto ferences atya elmondta, hogy az egyetem sok hallgatót vonzott, indításakor mintegy kétezren jelentkeztek, azonban csak négyszázkilencvenegy hallgatót vettek fel. Az UCT célja, hogy Kelet-Timor első számú tudományos oktatási és kutatási egyeteme legyen, humanitárius, erkölcsi, spirituális és intellektuális oktatást nyújtva a diákoknak mint az ország jövőbeli vezetőinek. „A minőséget részesítjük előnyben, nem pedig a mennyiséget” – hangsúlyozta Da Silva érsek azzal kapcsolatban, hogy az egyetem korlátozta a hallgatói létszámot.
Továbbra is segíti a nemzeti megbékélés előmozdítását a katolikus egyház, támogatják a zavargások áldozatait.
Kelet-Timor a Szentatya látogatástól azt a lelki megerősítést várja, amely a katolikus hitet nemcsak politikai opcióként vállalja, hanem attól lelki és világnézeti felszabadító erőt is vár. Így az ország lakóinak közös katolikus hite fontos tényezővé válhat e szegény ország erkölcsi és gazdasági felemelkedésében is.
Ferenc pápa Pápua Új-Guineából utazik Kelet-Timorba, ahol szeptember 9-től 11-ig tartózkodik majd. A pápalátogatás mottója: Hited legyen a kultúrád. Graciano Santos Barros, a dili főegyházmegye általános helynöke a Fides missziós hírügynökségnek elmondta: ez meghívás a kelet-timori katolikusoknak, hogy hitüket kulturális örökségükkel harmóniában éljék meg. Ez egyben emlékeztető katolikus hitük és az indonéz megszállás zűrzavaros évtizedei közötti szoros kapcsolatra is. „A hit elkísérte minden lépésünket a szenvedésben és a reményben – hangsúlyozta az általános helynök. – Ma, huszonöt évvel a függetlenségi népszavazás után, megbékélt szívvel tekinthetünk történelmünkre, felismerve Isten művét, aki megvilágosította az emberek elméjét és szívét sok kritikus pillanatban.”
Nyitókép: Carlos Filipe Ximenes Belo, Dili Nobel-békedíjas püspöke, később a kelet-afrikai Mozambikba ment misszióba
