Akkor születik a kroatista, ha az ember nem kapja meg a lengyel nyelvi kurzusra szóló ösztöndíjat, de van egy hely a délszláv nyári egyetemre, hogy Zágrábban horvátszerb (!) nyelvet tanuljon. Hát elmegy, és visszajönni már sosem tud. Ahogy mások, akik az éppen induló Pázmány boldogult szlavisztikájának hirdetőtábláján meglátnak egy fecnit, miszerint cseh szak indul, aztán a zalai dombok között autózva rájönnek, hogy a szlovén rádió egészen érthető. Ezek a véletlenek mindig hatalmas kaland kezdetét jelentik, olyan kalandokét, amire manapság sajnos már kevesen vállalkoznak, vagy – ismerve a hazai közép-európai nyelvi, művelődéstörténeti szakok helyzetét – vállalkozhatnak. Pedig belőlük jött létre a Közép-Európával foglalkozó tudósok azon, reméljük meg nem szakadó apostoli sora, akik értőn építették hazánk régiós kapcsolatait. Lőkös István Isten veled, Zágráb című kötete, amelynek címe a témához illőn először horvátul szerepel a borítón, a fent említett kalandot meséli el.
Manapság mindenki kalandra vágyik, minél messzebb, minél több pénzért, minél egzotikusabbra. Pedig a kaland, a hasznos kaland itt van a szomszédban. Lőkös István ezt élte át, ezt meséli el. Azt a hátborzongatóan remek érzést, amikor a Strossmayer téren keresi az ember a Lexikográfiai Intézetet, hogy igazgatójával, Miroslav Krležával találkozzon, vagy a Velebit és a Kapela lélegzetelállító tájai között vonatozik, miután Zárában Ivan Gundulićról és a szlovén irodalom történetéről hallgatott előadásokat, persze a tengeri fürdőzés mellett. Életünkben először a megtanult közép-európai nyelven telefonon beszélni valakivel, az az igazi survivor. Közép-Európa a kalandok földje, a kalandozó a Balti-tenger és az Adria közötti vidéken, vadregényben, a helyiekkel saját nyelvükön beszélgetve, szomszédaink értelmiségi észjárását megismerve kincsesládákat nyitogathat, olyanokat, amelyek még izgalmasabb kincseket rejtő kisebbeket rejtenek. Lőkös István kötetéből ilyen horvátországi kalandokat ismerhetünk meg, átélhetjük azt a felfedező érzést, amit ő megélt, amit Közép-Európa nyelveibe, kultúrájába beletanulva magunk is átélhetünk, vagy amit egy varsói hungarológus elragadtatott előadásában hallgathatunk meg, amikor elmesélte, hogyan is kelt át az Északi összekötő vasúti hídon, a Szúnyogsziget sörözőjében dunai hajósokkal magyarul beszélgetve, megnézve a Gázgyárat, egy híres magyar író lakhelyét keresve.
Reméljük, az Isten veled, Zágráb könyv olvasása sokaknak az Isten hozott, Zágráb! kalandra hívó élményét jelenti majd.
