Példaértékűnek nevezte a gyulafehérvári vár rehabilitációját, illetve a fejedelmi palota főépületének felújítását Guttmann Szabolcs kolozsvári műemlékvédelmi szakember. A komplex régészeti kutatásnak hála többek között a hajdani főbejárat,
a középkori gótikus kapu is láthatóvá vált.
Három belső udvarával, mellette a székesegyházzal Erdély római katolikus püspöksége egyedi épületegyüttesének történelmi értéke kimagasló.
Miközben a templomokban aránylag épségben megmaradtak az enteriőrök, a középületekben a sok háború és a kommunizmus évtizedei miatt nagyrészt elpusztultak. Mint Gabriel Pleșa polgármester korábban fogalmazott, termük sok van, de az Erdélyi Fejedelemség korából sajnos kevés kiállítási tárgyuk maradt, mert azok is, amelyek túlélték az évszázadok viharait, szétszórva találhatók romániai múzeumokban és másutt. A fejedelmi palota korabeli bútorzatának is nyoma veszett, de a régészeti feltárás során talált festékrétegekből kiderül, milyen értékes volt Erdély legpompásabb épületének díszítése.
Bethlen Gábor (Magyar Nemzeti Múzeum, Wikipedia)
A gyulafehérvári elöljárók többször hangsúlyozták, büszkék arra, hogy százötven évig innen irányították Erdélyt.
A városvezetés részéről pozitív hozzáállás tapasztalható a város magyar történelméhez is,
így a palotában nyílt állandó kiállítás – „természetesen” az itt is pár napot eltöltő Vitéz Mihály vajda mellett – Jagelló Izabella magyar királynénak és Bethlen Gábor fejedelemnek is emléket állít.
Később még két tárlat nyitását tervezik, ezek Erdély történelmének jeles személyiségeire – fejedelmeire, fejedelemasszonyaira, kormányzóira – összpontosítanak.
A tárlatot magyar feliratozással is ellátták,
sőt tizenöt fős csoportoknak – több idegen nyelv mellett – lehetőség van magyar tárlatvezetésre is.
