Sok évtized után, november utolsó hetében újra elvetődtem Gyulafehérvárra. A hetvenes évek vége felé jártam ott legutóbb. Halvány emlékeim voltak a furcsa várról, amelyben a gyönyörű Árpád-kori székesegyház mellett már akkor is ott terpeszkedett a Trianon után épült hatalmas ortodox épületegyüttes. És az igazán riasztó emlékkép: a vár nagy része román laktanya volt, a kapuknál kalasnyikovos őrséggel.
A XX. századi román harangtorony és az Árpád-kori magyar katedrális tornya (Wikipedia, Fotó: Doepp Jakab)
Jártam a kántoriskolában, amely az egyetlen katolikus középiskola volt akkoriban Erdélyben, és tulajdonképpen kisszemináriumként működött, valamint a Nagyszemináriumban, ahol
száznál is több kispap tanult.
Magyar szót a városban már akkor sem igen lehetett hallani, csak az említett, „jól őrzött” katolikus intézményekben és a vár e szegletében lévő utcákon.
Ma már nincs laktanya a várban (Wikipedia, fotó: Kiki Vasilescu)
Most újságíró-találkozóra érkeztem, kiváló minőségű gyorsforgalmi úton. Nagyot változott a világ Gyulafehérvárott is. A vár szép, rendezett, laktanyának, katonaságnak nyomát sem láttam. A patinás magyar épületek, a székesegyházzal az élen kívül-belül fel vannak újítva. Talán csak az volt
kissé zavaró, hogy az ortodox kolostorból állandóan szólt a kihangosított ószláv zsolozsma,
ami még a Szent Mihály-székesegyházba is behallatszott.
Az Árpád-kori Szent Mihály-székesegyház (Wikipedia)
Erdélyi katolikus újságíró kollégákkal közös tanulmányi napon vettem részt. Találkozni mindig hasznos, kisebbségi viszonyok között élő kollégákkal pedig ajándék is. A hivatás és az anyanyelv náluk megtapasztalható szeretete számunkra, anyaországbeliekre mindig ösztönzően hat. Külön köszönet Kovács Gergely érseknek, hogy az egész napot velünk töltötte. A római püspöki szinódusról tartott beszámolója igazi különlegesség volt. A világegyház összetettségéről, gazdagságáról árnyalt képet kaphattunk e háttérbeszélgetésen.
A katolikus székesegyház boltívei – Márton Áron szelleme ma is él (Wikipedia, fotó: Daniel Tellman)
Bár a kántoriskolában, amely most teológiai líceum, és a nagyszemináriumban sajnos jóval kevesebb a diák, mint negyven éve, Gyulafehérvárott, az erdélyi fejedelemség egykori és az erdélyi katolikus élet mindenkori központjában Márton Áron püspök szelleme ma is él és szolgálja a magyarságot. Ezt jó időről időre megtapasztani.
Nyitókép: Az ortodox és a katolikus katedrális a román épületegyüttes kerengőjéből (Wikipedia, fotó: Daniel Tellman)
