A kisebb vetélytársaival együttműködni törekvő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) 6,48 százalékot ért el az európai parlamenti választásokon, míg a felvidéki magyarok pártja, a Magyar Szövetség, noha az ideológiai ellentétek és személyei torzsalkodások miatt belőle kivált kisebb pártok ezúttal nem is indultak, 3,88 százalékával meg sem közelítette az öt százalékos bejutási küszöböt.
Míg Romániában egyértelmű az etnikai választóvonal a politikában, s román párt nem is vett fel a listájára ismert magyar politikust, Szlovákiában
a Progresszív Szlovákia nevű, végül a választáson győztes párt listavezetőjéül választotta Ódor Lajost,
a közelmúltban egy szakértői kormány vezetőjeként ismertté vált korábbi nemzeti banki alelnököt, míg a Demokraták Hamran István volt országos rendőrfőkapitánnyal igyekeztek magyar szavazatokat szerezni.
Szlovákiai magyar politikusok kétnyelvű útjelző táblát avatnak (fotó: Új Szó, Vataščin Péter felvétele)
A szlovák választásokon a polgárok a listákon megjelölhetik a számukra kedves politikusokat, s ezekből a
preferenciaszavazatokból magasan a legtöbbet, 294 944-et Ódor Lajos gyűjtött be, több mint százezerrel többet, mint a második helyet elérő Ľuboš Blaha,
a vezető kormánypárt, a Smer-SD jelöltje. A szavazatok területi megoszlásából is kitűnik, hogy Ódor érezhetően meg tudta szólítani a magyarlakta régiók szavazóit. Jól szerepelt például a komáromi régióban, ahonnan származik.
A tavalyi parlamenti választáshoz képest a PS jelentősen javítani tudott a déli országrészben elért eredményén; Ódor minden bizonnyal sok szlovákiai magyar szavazatot hozott a pártnak. Szerinte az etnikai politizálásnak már nincs akkora ereje, mint egykor, ezért inkább „egy releváns szlovák párton” belül kellene foglalkozni a nemzeti kisebbségekkel.
Berényi József, a magyar párt listavezetője szerint a szlovák politikusok észrevették, hogy magyar szavazókat is szerezhetnek, ehhez azonban
nem szabad a magyarokat támadniuk, s fel kell tenni a listájukra magyar jelölteket is.
„Mivel a magyarságot a szlovák pártok nem támadják, meggyengült a közösségünk politikai immunrendszere.”
Tüntetés a kis létszámú magyar iskolák védelmében (Fotó: Új Szó)
Önálló indulás helyett az egyik mai kormánypárt, a Smer vagy a Hlas listáján képzelné el a Magyar Szövetséget Gyimesi György, a párt alelnöke. Szerinte egy magyar pártnak önállóan nincs esélye a parlamentbe jutásra, de egyetlen szlovák párt sem mehet el amellett, hogy egy párt a választók három százalékát kínálja neki – ezzel a módszerrel pedig a magyarok parlamenti képviseletre tehetnek szert.
Nagy József elnökségi tag szerint ellenben ez a párt létezését kérdőjelezné meg, amivel
a regionális és helyi önkormányzati politikai közösségek vonzereje is szertefoszlana.
Ez felgyorsítaná az asszimilációt, hiszen intézményes háttér nélkül nem lesz, aki ellensúlyozza, fékezze a beolvadást gyorsító törvényi és önkormányzati döntéseket. Pataky Károly elnökségi tag, Királyhelmec polgármestere szerint a sikeres együttműködést kellett volna folytatniuk, ami két éve a helyhatósági és megyei választások fantasztikus sikeréhez vezetett, de „mi valamiféle vélt vagy valós sérelmek okán mindig visszalépünk, és hetekig-hónapokig egymással foglalkozunk, ahelyett, hogy azzal foglalkoznánk, ami a dolgunk lenne”.
Mózes Szabolcs (jobbra) a Magyar Szövetség vezetőivel (Mózes Szabolcs Facebook-oldaláról)
A magyarság megmaradásáért le kellene mondani a belső ellenségeskedésről.
Mózes Szabolcs arra figyelmeztet: a nagy nemzetközi vagy ideológiai kérdésekben nemcsak azért felesleges hangoskodni, mert ezek megoldására nincs hatásuk, hanem mert ezek mentén alapvetően eshet szét a magyar választótábor.
Nyitókép: Ódor Lajos (balról) kampány közben (Ódor Lajos Facebook-oldaláról)
