Honnan ered ez a hobbi?

Az őseim Felvidéken éltek. A nagyapám, akivel együtt laktam a tanyán, katonatiszt volt az első világháborúban, ahonnan hazakeveredve egy mesterségesen kreált államban, Csehszlovákiában találta magát.

Negyvenhétben pedig a szüleimet, nagyapámat, rokonaim nagy részét vagonokba rakták, és átlökték őket a határon.

Én már Békés megyében születtem, de rengeteg rokonom ott él még most is. A történelem mindig érdekelt. Trianon, ha nem is beszéltek róla konkrétan, mindig ott volt a háttérben. Kilencéves lehettem, amikor először látogattam meg a Gútán élő rokonaimat. Mintha hazamentem volna. Kézről kézre adtak a rokonok, anyám meg végigsírta az egész hetet.

Akkoriban még a barátinak mondott országokba sem volt egyszerű a beutazás.

Amikor én először egyedül mentem a Felvidékre, kaptam egy útlevélnek nevezett kis semmi papírt, ami két hétig volt érvényes, utána dobhattam a szemétbe. Amikor pedig a feleségem rokonait látogattuk meg Délvidéken, kiderült, hogy

Jugoszláviába is csak meghívólevéllel lehet beutazni. Ilyenek voltak ezek a baráti országok.

Ötven évvel ezelőtt mentem először egy barátommal motorral Erdélybe. Tilos volt, de mi végigvadkempingeztük egész Erdélyt. Amikor elzavart minket a rendőr, felszedtük a sátrat, és egy kilométerrel arrébb levertük újra.

Erdélyben fiatalon a világjáró motorral (fotók Horváth Ferenc gyűjteményéből)

 

Ez valami oldalkocsis motor volt?

Nem. Ez egy 250-es MZ volt. A barátom készített rá kétoldalt nagy csomagtartókat, amelyekre a hatalmas csomagokat tettük, úgyhogy aki hátul ült, az a táskákon könyökölt. Így jártuk be először a magyar, majd az erdélyi várakat, és lementünk egészen a bolgár tengerpartig. A barátom is szerette a történelmet, és elmentünk például egy hét alatt motorral Sárospataktól Kőszegig, meglátogatva az útba eső várakat. Később a feleségemmel már autón jártuk be a Kárpát-medencét ezek után kutatva.

Ha egy Árpád-kori maradványból csak egy kődarab maradt, képes voltam odamenni, megálltam mellette, és megcsapott az érzés, hogy visszamentem az időben ezer évet.

Persze ez nem volt mindig egyszerű, mert a románok a térképeket rendszeresen meghamisították, és hamisítják a történelmet is, ezért az ottani múzeumokba nem is szabad bemenni.

Minden várat és várromot sikerült felkeresnie?

Nincs olyan ember, akinek ez sikerülne. Szerintem a Kárpát-medencében legalább nyolcezer várrom található.

És a templomok?

Először, még a motoros túrákon, nem néztük meg a templomokat, de azután, mikor kettesben jártam a feleségemmel autóval a Kárpát hazát, és jobban megismertem a történelmünket, elkezdtek érdekelni elsősorban a román kori templomok. Székelyföldön meg Erdélyben a mai napig a magyarság megtartóereje a templom. Főleg az unitárius és a református, úgyhogy nekem elsősorban unitárius meg református lelkész barátaim vannak.

A kiskadacsi unitárius lelkész ajándéka

 

Hogyan szerez az ember barátokat?

Magyaroknál lakunk, együtt eszünk, együtt iszunk, beszélgetünk, elmegyünk ide-oda, de van ennek egy különleges módja is. Öt évvel ezelőtt

évente körülbelül háromszázötvenezer látogató kereste föl a honlapjaimat,

és elég gyakran előfordult, hogy az elcsatolt részekről rám írtak, hogy Horváth úr, szép, szép a honlapja, de miért nincs rajta ez meg az? És én mentem. Így szereztem örök életű barátokat például Péderről vagy a Nyárád mentéről, hogy csak kettőt említsek.

Tudom, hogy nem akar ezzel dicsekedni, de nem kerülhetjük ki, hogy az évek során mivel segítette a kint élő magyarokat, főleg Székelyföldön és azon túl?

Ez 2004-ben kezdődött, amikor a határon túl élő magyarok kedvezményes honosítását célzó törvény megalkotása érdekében kiírt népszavazás sikertelen lett. Ezután kerültem kapcsolatba a Keresztszülő-programmal, ami az ott élők magyar oktatását tűzte ki célul. Befizettem a harmincezer forintot, és így lett ott egy keresztgyerekem. El szerettem volna hozni Nagykörűbe nyaralni, de azt gondoltam, hogy ne csak egyedül jöjjön. Kihirdettem a faluban, hogy ki tud gyereket fogadni, és akadtak támogatók, így a következő öt évben minden nyáron húsz-huszonöt gyermek nyaralt itt, Nagykörűben vagy a környéken. Innen vittük őket kirándulni a fontosabb helyekre.

Ki a Tisza vizét issza... A folyó forrásánál Kárpátalján

 

Aztán a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége szeretett volna Lábnyikban egy Magyarok házát építeni, ahol magyarul tanulhatnak a csángó gyerekek. Ezt én terveztem meg. De terveztem templomot is Kiskadácsra, ahol elvitte az előző falát az árvíz. Természetesen nem kértem érte pénzt. De tényleg nem szeretek ezekről beszélni, arra viszont büszke vagyok, és dicsekszem is vele, hogy a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közgyűlése tiszteletbeli tagjává választott.

Ön nemcsak a jelenlegi Kárpát-medencével vagy Nagy-Magyarországgal foglalkozik, hanem visszamegy a történelemben is. Meddig lehet?

Sokat vitatkoznak erről, kétszáz éve lőnek emiatt egymásra az ugor pártiak és a török pártiak. Holott

már ezelőtt száz évvel is volt olyan tudós, aki azt mondta, hogy török apáink elvették ugor anyáinkat. Mind a kettő igaz.

Persze kis számban keveredtek közéjük hunok, alánok, jászok, kunok, aztán később a sok germán és szláv népesség. Tulajdonképpen egy igazán ragyogó keverék nép vagyunk. Ősi ugor és onogur gyökereink a legvastagabbak, de számos gyökerünk van, vastagabb meg vékonyabb, mint egy nagy fának.

A Madarasi Hargitán, a székelyek szent hegyén

 

A nyelv az egy dolog, hiszen egy pápua is megtanulhat magyarul, de a modern technikát nem lehet becsapni. Két napja kapta meg a DNS-tesztjét. Miért szánta rá magát, hogy kiderítse a származását?

Ha érdekel az, hogy a magyarság honnan ered, természetes, hogy személy szerint is érdekel, hogy honnan jöttünk. A nevem alapján férfiágon szláv beütés is van bennem. Az apai felmenőim férfiágának kromoszómáját vizsgáltattam be Amerikában. Eszerint egyértelműen kelta az y kromoszómám. Ez a génmutáció Krisztus előtt 4500 évvel ezelőtt keletkezett a Közép-Volgánál, és onnan szóródott szét, főleg Nyugat-Európába.

Petrozsényi unitárius hívekkel a templom előtt a zászlóval

 

Nem lett volna jobb, ha azt dobja ki a gép, hogy szittya magyarok voltak az ősei?

Keverék nép vagyunk, olyasmi, hogy szittya magyar, nem létezik. Ez nem génfüggő, hadd mondjak el egy történetet. Itt, Nagykörűben feltártunk tizenhárom honfoglalás kori sírt. A leggazdagabb sírból egy magas, vikingszerű férfi és egy alacsony, mongoloid nő került elő. Az övveretről megállapították, hogy Kijevben készült. Ez a férfi tehát Árpád apánkkal jött be a Kárpát-medencébe. Érdekes módon mi is így vagyunk. A feleségem százötven-egynéhány centi, és van benne egy kis mongoloid beütés. Ilyen kevert volt a magyar, már amikor bejött, akkor is.

Ötven éve járja a Kárpát-medencét. Mennyiben változott meg a világnak ez a része ez idő alatt?

Szomorú vagyok, mert a tizenötmillió magyar mára tizenkétmillió alá csökkent.

A Felvidéken például van egy vonal a határ mellett, amitől délre szinte színtiszta volt a magyarság, és ez a vonal húzódik egyre lejjebb,

de ugyanez elmondható majdnem az összes elcsatolt részről is. Nagyon fogy a magyar. Egyetlen öröm, hogy a Székelyföld középső része még tartja magát. Igaz, hogy az utóbbi tíz évben Hargita megyében a magyarok száma kilenc százalékkal csökkent, de a románoké pedig tizenöt százalékkal, tehát a magyarok aránya nőtt.

Egy gyimesbükki ajándék

 

Járt már a világ más részein is, de a fő csapásirány mégis a Kárpát-medence maradt. Hogyhogy nem unta meg?

Természetesen jártunk messzebb is a feleségemmel, Máltától Svédországig, Dániáig, de

a legjobban Székelyföldön érzem magam, a székelyek és a gyimesi csángók között.

Már negyvenkilencszer jártam Erdélyben. Ott nyaralunk már vagy tizenöt éve, a Csángó panzióban adnak alánk terepjárót sofőrrel, vagy ha más nincs, szekeret, és felvisznek a hegyekbe. A Csíki-havasok mindegyik csúcsára feljutottunk már.

 

Horváth Ferenc a képeit az Erdély szép és a Magyarország szép honlapokon teszi közzé.

 

Nyitókép: Erdélyi sátorozás a hőskorban bivalyokkal