Kollektív bűnösség címmel a csehszlovákiai németek második világháború alatti és utáni sorsát
feldolgozó online játékot készített a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézet Társadalom- és Pszichológiatudományi Központja. A játék valódi archív anyagokra, visszaemlékezésekre épül, a játékosoknak olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek a korabeli emberek számára valós dilemmát jelentettek.
Kitelepített magyarok (Fortepan, adományozó: Csorba Dániel)
Részletes információt tartalmaz a honlap a feldolgozott történelmi eseményekről, gazdag videós és fényképes anyagokkal. A játékban szerepel például a přerovi mészárlás, amely során a háború után csehszlovák katonák német, magyar civileket, főként nőket és gyermekeket mészároltak le. Megjelenik a németek vagyonának a kollektív bűnösség elve alapján történt elkobzása is.
Simon Attila történész, a Fórum Kisebbségkutató Intézet vezetője fontosnak tartja, hogy ez a téma egyáltalán szóba kerül, s hogy a németek sorsát objektíven, a fiatalokat megszólító megfogalmazásban tálalják, kerülik megbélyegző kifejezések használatát. Ugyanakkor a készítők nem nevezik meg a felelősöket, s feltűnően kerülik azt, hogy a németek sorsa mellett a magyaroké is megjelenjen.
Magyar sors Felvidéken 1947-ben (Fortepan, adományozó: Rózsa László)
A táborokról, illetve Edvard Beneš köztársasági elnök 33/1945-ös rendeletéről szólva
nem említik, hogy azokban magyarok is szenvedtek, a jogfosztás a magyarokat is érintette,
és a přerovi áldozatok között magyarok (sőt szlovákok) is voltak. Izsák Gergely történész szerint a szlovákiai magyarok joggal állnak értetlenül az oktatóanyag előtt, hiszen abból úgy tűnik, mintha az ő szenvedéstörténetük meg sem történt volna.
Nyitókép: Fortepan, adományozó Rózsa László
