A Cseh Köztársaság törvényhozása két házból, a Képviselőházból és a Szenátusból áll. A kormányt a Képviselőház választja, és ott is kell megőriznie többségét a négyéves kormányzati ciklus kitöltése érdekében. A cseh parlament 81 tagú Szenátusába a választásokat a részleges helyhatósági választásokkal egy időben, rotációs formában tartják, kétévente, minden alkalommal a szenátori székek harmadára írják ki a választásokat. A cseh képviselőházi választásokra a magyar országgyűlési választásokhoz hasonlóan, ha nincsenek előrehozott választások, négyévente kerül sor. Fontos különbség azonban, hogy hagyományosan két napon tartják a választásokat, péntek délután és szombat délelőtt, a részvétel maximalizálásának szándékával. A soron következő cseh képviselőházi választásokat októberben, 8-án és 9-én tartják.
A küszöbön álló választásokkal kapcsolatban már hónapok óta folynak az esélylatolgatások. Az Andrej Babiš vezette ANO 2014 óta tagja az egymást követő kormánykoalícióknak, s 2017 óta a legnagyobb támogatottsággal rendelkező politikai pártként kormányozza az országot. A 2012-ben született, pragmatikus, centrista, liberális politikát folytató mozgalmat, Andrej Babiš hozta létre, s vezeti azóta is. Az ANO látványos sikereket ért el a cseh politikai életben. A cseh pártpolitika történelmi hagyománya a szétaprózottság, a Képviselőházban állandó a koalíciós kényszer, így az ANO sokadik választási cikluson át megtartott 25-30 százalékos választási eredménye egyedülállónak számít, a többi párt támogatottsága jóval e mögött marad.
A soron következő választások tétje ezért az, hogy az ANO-mozgalom erejével szemben képes-e az ellenzék felmutatni olyan összefogást, amely megközelítheti a 25-30 százalék körüli választási eredményt, és így az ANO nélkül alakíthat kormányt. Az ellenzéki pártok támogatottságuk maximalizálása érdekében és azért, hogy megközelítsék, meghaladják a nagyobbik kormánypárt eredményét, választási koalícióba tömörültek. Két koalíció jött létre, a jobboldalt a jobboldali liberális pártok Együtt (Spolu) elnevezésű, 2020 végén választási programot hirdetett koalíciója képviseli, a Polgári Demokrata Párt (ODS), a TOP09 és a Kereszténydemokrata Unió – Csehmorva Néppárt (KDU-CSL) részvételével. A baloldalt a Kalózpárt (Piráti) és a helyhatósági vezetők által létrehozott STAN (a párt neve sátrat jelent, de a Polgármesterek és Függetlenek [Starostové a nezávislí] cseh pártnév rövidítése) koalíciója alkotja.
Bár az ANO népszerűsége csökkenni, az ellenzéki koalíciók, főként a Kalózpárt és a STAN koalíciójának népszerűsége emelkedni kezdett tavasszal, s így sok közvéleménykutató intézet mérései szerint reális esélyük mutatkozott a választások megnyerésére, egy ANO nélküli kormánykoalíció létrehozására, az augusztusi közvéleménykutatások már az ANO ismételt győzelmét jósolják. Az ANO hat százalékkal, 27 százalékra erősödött, míg a kalózpárti koalíció 3, az Együtt pedig 2,5 százalékot veszített népszerűségéből. Az ANO így, az előző választásokhoz képest is megerősödve, 31 százalék körüli eredménnyel nyerné az október eleji választásokat, az Együtt 21, a Kalózpárt-STAN pedig 18 százalékot érne el. Az ellenzéki koalíciók gyengülése minden bizonnyal egy új, 2021 tavaszán bejegyzett párt, a Robert Šlachta egykori nyomozó vezette, markáns korrupcióellenes programmal jelentkező Eskü (Přísaha) gyors népszerűségnövekedésének köszönhető, hiszen a párt támogatottsága, alig néhány hónapos léte ellenére, már meghaladja a parlamenti bejutási küszöböt.
Az elkövetkező egy hónap a pártok támogatottságában jelentős átalakulást valószínűleg már nem hoz, de még tartogathat olyan fordulatokat, amelyek az ANO-val szemben alakult pártkoalíciók, elsősorban az Együtt győzelmét eredményezhetik. Azonban az ANO lehetséges választási győzelme esetén sem lenne egyszerű a kormányalakítás, hiszen az említett pártokon kívül még a szélsőséges SPD-nek, illetve a kommunistáknak (KSČM) van esélyük bejutni a Képviselőházba. Velük nehéz lenne kormányképes koalíciót létrehozni, az ANO-val mindvégig koalícióban kormányzó, 2014 és 2017 között nagyobbik kormánypártként miniszterelnököt is adó, szociáldemokrata párt pedig a bejutási küszöb határán mozog.
