Bálint Tibor munkásságának széles körben való népszerűsítése és a róla való megemlékezés ma már hagyomány a kincses városban, többek között a Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat keretén belül is szerveztek már irodalmi tevékenységéhez kötődő tematikus eseményeket. A Helikon által rendezett délutánon a 2002-ben elhunyt író emlékére szervezett 2022-es konferencia résztvevői beszéltek a megjelent kötet tartalmáról és az általuk részletesen vizsgált témákról.
Egyed Emese moderátor rövid nyitóbeszédét követően a Helikon részéről Karácsonyi Zsolt emelte ki a prózaíró munkásságának fontosságát az erdélyi irodalmi közegben. A felszólalók közül többen utaltak rá, hogy korábban a Bálint Tibor emlékkiállítást is telt ház előtt szervezték meg, ugyancsak a Vallásszabadság Házában. Többek között ez is mutatja A város kultúrakedvelő polgárainak érdeklődését az író életpályája és alkotásai iránt.
Egyed Emese (Mărcuțiu-Rácz Dóra fotói)
Nevéhez olyan művek kötődnek, mint a kolozsvári külnegyedben élő, az író szavaival „még tragikomikus tévelygéseik közben is szüntelen megigazulásra” törekvő emberek kálváriáját elbeszélő Zokogó majom, a Kondukátor eszelős előírásai nyomán fellépő éhínséget, az árvizek és a földrengés borzalmait megszenvedő romániai magyarokról mindennapjairól hírt adó Bábel toronyháza vagy éppen Látomás mise után című novelláskötete, amelyben megértő szeretettel és vibráló iróniával rajzolja meg kortársainak életét.
Az emlékkonferenciáról szóló kötet megszületésének körülményeire visszaemlékezve a résztvevők közül többen fontos célnak nevezték, hogy ne csak egy hagyományosnak számító szakmai beszélgetés szülessen Bálint Tibor munkásságáról, hanem nyissanak egymás felé a szépirodalmi és tudományos intézmények; példaként említhetjük
az Erdélyi Magyar Írók Ligája és a Petőfi Irodalmi Múzeum együttműködését.
A konferenciáról kiadott kötet szerkesztői lényeges szempontnak tartották, hogy a mű olvasmányos, a nagyközönség számára is vonzó legyen, így olyan olvasók is kézbe vegyék, akiket nem feltétlenül a szakmai megközelítések érdekelnek, hanem szeretnének többet megtudni Bálint Tiborról.
Cseke Péter újságíró, szociográfus a Zokogó majom megjelenése előtti találkozását mesélte el az íróval. Felidézte, hogy Bálint Tibor az 1930-as és ’40-es években megjelent híreket, ahogy maga írja, „ami a kulisszák mögött történt”, azt tömbökben, „sajtókivágásokba sűrítve” építette be a különböző történelmi szakaszok közé. A módszert és a szerzővel kapcsolatos további emlékeit Cseke Péter külön fejezetben részletezi a konferenciakötetben.
Balázs Imre József irodalomtörténész
Balázs Imre József költő, irodalomtörténész, aki szintén előadást tartott az emlékkonferencián, ezúttal emlékezetes személyes élményeit, valamint Kántor Lajos kritikus Bálint Tiborról alkotott véleményét idézte fel.
„A leghosszabb beszélgetésünk akkor volt, amikor végzős bölcsészként interjút készítettünk Bálint Tiborral. Feladatunkban meg kellett vizsgálnunk, hogyan változtatták meg az erdélyi irodalmi medret az 1950-es és ’60-as évek írói. Tanárnőm, Cs. Gyimesi Éva feltételezése szerint kellettek ehhez olyan szerzők, mint Páskándi Géza, Szilágyi Domokos vagy éppen Bálint Tibor, valamint a kritikusok, Kántor Lajos és Láng Gusztáv. A kérdés az volt, akartak-e maguk az írók más értékrendet létrehozni” – emlékezett vissza Balázs Imre József. Kántor véleményét idézte, aki szerint
Bálint Tibor a periféria írója volt, akinek prózáiban megjelenik a líraiság is,
ezzel egyfajta innovációt elérve pályatársai műveihez képest.
Balázs Imre József szerint a kritikusok véleményükkel hozzájárultak a periféria legitimitásának és elismertségének megteremtéséhez. Bálint Tibor a Zokogó majom előtt megjelenő első novelláskötetében, a Csendes utcában is olyan emberekről ír, akik több szempontból a társadalom szélére sodródtak.
László Noémi, a Napsugár gyermeklap főszerkesztője
A továbbiakban bemutatták az eredetileg 1973-ban kiadott, 2023-ban a Napsugár folyóirat szerkesztőségének gondozásában az eredeti műből kimaradt történetekkel és illusztrációkkal kiegészített Robot Robi kalandjai című könyvet. László Noémi főszerkesztő szerint a kötet az időbeli távolság ellenére napjainkban is élvezhető és olvasmányos a gyermekek számára.
Az esemény végén megszólalt a prózaíró özvegye, Bálintné Kovács Júlia is, aki Zágoni Attila A sóderhivatal. Paródiák című, 1981-ben kiadott művéből olvasott fel egy Bálint Tibor munkásságát érintő humoros részletet. „Bálint Tibor többnyire kis emberek nagy vargabetűit olvastatja el velünk és hurokba végződő lelki szerpentinekre kalauzol minket, miután zokogó majma a könyvespolcainkra csimpánzkodott. A szerző apróbb lélegzetű társadalmi freskókat gépel egy fiktív panaszfalra.” – hangzott el a frappáns idézet, aminek nyomtatott verzióját Bálint Júlia ajándékként szánta a kötet megvásárlóinak.
