Izgalmas eredmények születtek a hétvégi cseh képviselőházi választásokon. A megelőző esélylatolgatások biztosra vették, hogy az ANO kapja a legtöbb szavazatot a pártok versenyében, de azt is, hogy ennek ellenére nehéz lesz stabil kormányt létrehoznia a választásokat követően. Andrej Babiš is hasonló előfeltételezésekkel nyilatkozott, s magabiztosan jelenthette ki, ha nem nyer, el is hagyja a politikát, hiszen nem politikus, ahogyan pártjának több vezetője sem, hanem menedzser, gazdasági szakember, aki fontos pozíciót, kormánytagként csakis vezető szerepet, például pénzügyminiszterséget hajlandó vállalni Csehország sikere érdekében, de a napi politikai csatározásokból kivonul.

Az elemzések abban is megegyeztek, hogy az ellenzék két fő ereje, a jobboldali pártokat tömörítő Együtt (SPOLU), a Polgári Demokrata Párt (ODS), a kereszténydemokrata néppártiak (KDU-ČSL) és a TOP09 Párt szövetsége, illetve a cseh Kalózpártból és a polgármesterek és függetlenek pártjából álló PirSTAN koalíció legfőbb célja Babiš elmozdítása. Babiš azonban, a felmérések alapján, joggal gondolhatott arra, hogy – ha szavazatarányban a két koalíció együttes eredménye meg is előzi kissé az ANO-ét – akkor sem lesz elég képviselőházi mandátumuk az együttes kormányzásra. Így akár fel is bomolhatnak a választásokat követően és tagjaik közül végül az ANO találhat koalíciós partnerre. Elsősorban talán az ODS-re gondoltak, a cseh választási rendszer egyik sajátosságából kiindulva. A képviselőházi választáson ugyanis nem csak pártlistára lehet szavazni, hanem a pártlistákon a választópolgárok megjelölhetnek maximum négy, nekik leginkább tetsző politikust is, akik így – ezeknek az ún. prefenciaszavazatoknak köszönhetően – előkelőbb helyre kerülhetnek a listákon. Az ANO-hoz közel álló elemzők úgy vélték, a SPOLU koalíció listáján az ODS-t képviselő politikusok kapják majd a legtöbb preferenciaszavazatot, a párt így megerősödve nem elégszik majd meg az ellenzéki koalíciós léttel, hanem azt elhagyva a jobboldali, konzervatív, liberális pártként koalíciós partnere lehet a centrista ANO-nak. Babiš hivatkozott is arra, hogy ezek a választás előtti koalíciók megtévesztik a választókat, s a választásokat követően aligha bizonyulnak tartósnak.

A választás eredményei azonban más képet mutatnak. Földcsuszamlásszerű változásról ugyan nem beszélhetünk, inkább olyan gyenge politikai földrengés következett be, amely azonban alaposan meg tudta változtatni a cseh politikai térképet. Ugyanis az ANO nem nyert. Még úgy sem, hogy szinte pontosan hozta a jósolt eredményt (27,3 százalékot jövendölt az utolsó kutatás és 27,1 százalékot ért el a választáson), és a mandátumkiosztások után eggyel több, 72 képviselője lett a 200 tagú képviselőházban, mint a győztes SPOLU koalíciónak. A többi szereplő esetében pedig alaposan tévedtek a közvélemény-kutatók. A SPOLU jobban szerepelt a vártnál, 27,7 százalékos eredménnyel nyert (október elején 21,4 százalékot mértek a kutatók). A győztes és a második közötti különbség tehát nagyon kicsi, harmincegynéhány-ezer szavazat (az ANO köreiben emiatt az újraszámlálás ötlete is felvetődött), mégis jelentős. Egyrészt regionálisan. A SPOLU fontos, regionális beágyazottságú tagjának, a KDU-ČSL-nek köszönhetően morvaországi területeken szerezte meg az elsőséget. Másrészt kormányalakítási szempontból. A SPOLU-nak partnereként ott van a kalózok és polgármesterek koalíciója. Ők a vártnál ugyan kissé rosszabb eredményt értek el (16,5 százalékot a várt 17,6 helyett), ám kettejüknek együtt (71+37) 108 mandátumuk lett a 200 tagú képviselőházban, ami elég lenne a kényelmes kormánytöbbséghez. (Ami ritka a cseh politikában; az ANO és a szociáldemokraták is kisebbségben kormányoztak eddig, a kommunisták külső támogatásával.) A két koalíció a választások eredményének kihirdetése után azonnal meg is állapodott, közösen alakítanak kormányt. Az ANO pedig 72 képviselője ellenére aligha tud többségi koalíciót létrehozni, hiszen a győztes SPOLU felbomlására már nem számíthat, az ODS-nek nincs szüksége koalíciós társaival történő szakításra a kormányra kerüléshez. Az eddig említett pártokon kívül pedig csak egy párt jutott még a parlamentbe, a szélsőséges, bevándorlás- és EU-ellenes SPD, akikkel hiába is számolna az ANO, az ő 20 képviselőjükkel is csak 92 képviselő támogatásával bíró, kisebbségi kormány jöhetne létre. Több párt pedig nincs a képviselőházban.

Ez is az említett politikai földmozgás eredménye. A közvélemény-kutatások még az új politikai formációként nemrég létrejött, korrupcióellenes programmal induló Eskü (Přísaha) bejutásával számoltak, de ők a várt 5,7 helyett csak 4,6 százalékot kaptak. Ami azonban még ennél is jelentősebb fordulat, hogy az ANO koalíciós partnere és a kormány külső támogatója, a két markáns baloldali párt egyike sem tudta átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt. Többen úgy fogalmaztak, hogy eltűnt a cseh baloldal, Babiš pürrhoszi győzelmet aratva inkább győzte le kormányon belüli riválisait, mint ellenzéki ellenfeleit. (A szociáldemokraták már az előző közös ciklust is megszenvedték, nagyobbik kormánypártból akkor váltak kisebbik koalíciós partnerré. Vonakodtak is ismét koalícióra lépni az ANO-val 2017-ben.) A legrégebbi cseh politikai párt, a korábbi évtizedek egyik erős kormánypártja, a szociáldemokraták most pedig elképzelhetetlenül gyengén szerepeltek. Már az október eleji kutatások is a kiesésüket jósolták, 4,4 százalékot adtak nekik, de a párt vezetése ezt akkor nem tartotta reális elképzelésnek, 7 százalék körüli eredményre számított, ebből lett végül 4,6 százalék. A kormány támogatásával a legutóbbi időben szakító kommunisták (a térség egyetlen ortodox kommunista pártja), akik eddig mindig 8-10 százalék körüli eredménnyel szerepeltek a választásokon, a most nekik jósolt 6,5 helyett végül 3,6 százalékot értek el. Mindkét párt vezetése lemondott, két nappal a választásokat követően pedig már egyesülésükről, a cseh baloldal újraélesztéséről, egy szuperbaloldal létrehozásának elkerülhetetlenségéről, a szociáldemokrácia parlamenten kívüli újraépítésének lehetőségeiről beszélnek.

Ám a győztesek között is akad csalódott. A Prága főpolgármesterét is adó Kalózpárt, a PirStan koalíción belül sokkal jobb eredményre számított. A preferenciaszavazatok többségét a koalíciós társ, a polgármesterek és függetlenek, a STAN kapta, csak négy kalózpárti képviselő szerzett mandátumot. Ez kiábrándító eredmény a pártnak. Volt, aki azzal érvelt, nem jól magyarázták híveiknek a listás nevek bekarikázásának fontosságát, volt, aki azzal, hogy elnökük, Ivan Bartoš túl komoly, a korábbiaktól eltérő, zakós, nyakkendős, öltönyös szereplése tántorította el a fiatal híveket.

A meglepő választási eredmények legfőbb magyarázata azonban minden bizonnyal abban rejlik, hogy a választások legfőbb törésvonala Babiš és az anti-Babiš erők közötti vetélkedés volt. Babiš jól mozgósította saját híveit, az ANO-ból a koronavírus-járvány, az infláció, az energiaárak növekedése ellenére sem morzsolódtak le szavazók. De még jobban mozgósította az ellenzéki szavazókat. 65 százalékos, nagyon magas részvétel volt a választásokon, az elemzők szerint az első választók közül többen mentek el szavazni, mint korábban, és a megmozduló ellenzéki szavazók, sokszor pártszimpátiájukra nem is hallgatva, azt az erőt, a SPOLU koalíciót, támogatták, amelytől a leginkább remélhették, hogy többséget szerez az ANO-val szemben.

Látszólag tehát a helyzet egyszerű: létrejön a SPOLU és a PirSTAN képviselőházi többséggel rendelkező koalíciója, az előzetes hírek azonban mégsem efelé mutatnak. Babiš elismerte ugyan pártja vereségét, de jelezte, hogy arra számít, a köztársasági elnök, aki egyik legfőbb politikai szövetségese is, őt kéri fel kormányalakításra. És már azt is leszögezte, akárhogy alakulnak is a dolgok, a politikában marad, az ANO-t vezeti tovább. A választások második helyezettjének járó képviselőházi elnöki tisztet azonban kategorikusan visszautasította.

Miloš Zeman elnök első nyilatkozata is ezt előlegezte meg: a választásokon legjobb eredményt elért pártot kéri fel a kormányalakítási tárgyalásokra. Ez pedig az ANO, hiszen a SPOLU koalíció három pártból áll, akik egyenként mind rosszabb eredményt értek el, mint Babiš pártja. Ha valóban így történik, az ANO háromszor tehet kísérletet képviselőházi többséggel rendelkező kormány létrehozására. Hogy mikortól, az is kérdés, hiszen Zeman és Babiš vasárnapi találkozóján a kormányalakítás még nem került szóba, az elnök pedig vasárnap délután ismét kórházba került. (A győztes koalíciók körében az elnök alkotmányos elmozdításának lehetősége is felmerült, tekintettel megrendült egészségi állapotára.) Így akár 2023 tavaszáig is eltarthat mire, a sikertelen kísérletek után új, SPOLU–PirSTAN-kormány alakulthat, már amennyiben egyben maradnak addig ezek a koalíciók (például a Kalózpárt kimaradása már most sem veszélyeztetné a kormánytöbbséget). Kérdés persze, érdeke lenne-e bárkinek biztos képviselőházi bukásra ítélt, hosszas kormányalakítási kísérletekbe bonyolódni, mit szólna ehhez a közvélemény, és segítené-e ez a Cseh Köztársaság felkészülését a 2023 júliusától esedékes EU-elnökségre, hiszen mindenki emlékezetében él, hogy az ország első elnökségi ciklusát mennyire beárnyékolta az akkori kormányválság.

Borítókép: Andrej Babis cseh miniszterelnök, a kormányzó ANO mozgalom vezetője voksol egy lovosicei szavazóhelyiségében 2021. október 8-án. MTI/AP/Petr David Josek