A videóklip 2012-ben készült – a Verespatakon tervezett ciántechnológiás bányaberuházást már akkor ellenezte Románia lakosságának többsége. Rég volt, gondolnánk, azóta megoldódott a kérdés. Pedig nem.
Jelenleg is kártérítésért pereli a beruházó Gabriel Resources (GR) a román államot – bár eredetileg „csak” 3,3 millió dollárt kért a projekt meghiúsulása miatt, a legtöbb forrás szerint már 6,7 milliárdot szeretne kapni, Románia viszont kétmilliárdnál többről hallani sem akar. Márpedig a kárt meg kell téríteni. A GR tíz évvel ezelőtt harmincötmillió dollárnyi értékpapírt bocsátott ki és értékesített, ezzel teremtve forrásokat a munkálatok megkezdéséhez. Azt ígérték, a kötvényeket 2019-ben három és félszeres áron fogják visszavásárolni. Ám a részvények ára folyamatosan zuhant, sok éve a kibocsátási ár tizedrészét érik, bár a tőzsdén az utóbbi napokban némelyek spekulálhattak, mostanra ugyanis majdnem elérték az eredeti ár felét.
Ezek a számok főleg a részvényeseket érdeklik, minket viszont az, hogy Marcel Boloș román pénzügyminiszter szerint megtörténhet, hogy nem pénzbeli kártérítés megfizetésére kötelezik majd Romániát, hanem arra, hogy folytassa a bányaberuházást, hiszen a kitermelésre vonatkozó licenc még érvényben van. Románia tavalyi GDP-je háromszázötven milliárd dollár volt. Ebből nagyjából annyit költött a haderejére, mint amennyit a GR kártérítésként kér – a GDP mintegy két százalékát.
Az ügy leginkább környezetvédelmi szempontból aggályos: az Aranyos, a Maros, sőt a Tisza meg a Duna élővilága sínylené meg a szennyezést. Egyesek szerint máris mérget vehetünk a ciánra (elnézést) – sokan viszont bízunk a román állam időhúzó képességében. A halak pedig egyelőre bölcsen hallgatnak.
