Az Alekszandr Karpinszkij kutatóhajó jelentése szerint a terület alatt 511 milliárd hordónyi olaj rejtőzhet (a ma ismert legnagyobb készletekkel rendelkező Venezuelában 303 milliárd hordó), amelynek értéke mai áron 40 ezer milliárd dollárra tehető.
Argentína és Chile mellett a dél-amerikai Tűzföld közelében fekvő Falkland-szigeteket birtokló Egyesült Királyság is igényt tart a félszigetnek a kontinens Dél-Amerikához viszonylag közeli, legkönnyebben megközelíthető területére.
Az antarktiszi szerződés szerint az (ahogyan az egész földrész) azonban
egyetlen országnak sem a tulajdona, s az egész déli kontinensen tilos a bányászat és az olajkitermelés.
A szerződés célja, hogy a régiót kizárólag békés célokra használják, így a Déli-sarkvidéken ma csak kutatók dolgozhatnak.
Sarki fény az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal Légkörfizikai Kutatóintézeténél (Wikipedia)
A felfedezés emiatt (is)
heves vitát robbantott ki a területre igényt tartó országok és az Antarktiszon munkálkodó tudósok között.
2048-ban lesz esedékes a szerződés újratárgyalása. Ha ennek során születne is megállapodás a kiaknázás lehetőségéről és jogáról, a zord időjárás és a vastag jégtakaró számos technikai nehézséget is felvet. Bár a klímaváltozás miatt az Antarktisz jege gyorsan olvad, a több kilométer vastag jégtakaró várhatóan még évszázadokig nem fog eltűnni.
Nyitókép: az Amundsen-Scott Déli-sarki Kutatóállomás (Wikipedia)
