A szlovák belpolitikában is érvényesül az idehaza centrális erőtérként ismert képlet: egy erőteljes, népszerű, de megosztó politikus által vezetett, komoly választói támogatottsággal bíró párttal, Robert Fico baloldali Smer-SD-jével szemben egymással nehezen összeegyeztethető programot képviselő kisebbek állnak szemben. Lényeges különbség ugyanakkor, hogy ezek a kisebb pártok már két ízben is képesek voltak többségbe kerülni, sőt koalíciós kormányt is létrehozni Fico parlamenti választásokon relatív győzelmet arató pártjával szemben.
Ezek a koalíciók azonban egyik esetben sem mutatkoztak tartósnak, a Ficóval szembeni ellenérzés nem bizonyult elegendő kötőerőnek a széttartó törekvésekkel szemben.
A Smer-ellenes többpárti koalíciók korábban két esetben is az SaS, illetve vezetője, Richard Sulík kompromisszumképtelenségének köszönhetően bomlottak föl. Az első Fico-kormányt (2006–2010) követő, Iveta Radičová által vezetett jobbközép kormány 2011 őszén, nem egészen másfél év után megbukott, miután Sulík pártja annak ellenére nem szavazta meg a válságos helyzetben lévő Görögország megsegítését szolgáló Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz bővítését, hogy Radičová bizalmi kérdésnek minősítette előterjesztése támogatását.
Az előrehozott választásokon a Smer egymaga abszolút többséget szerzett, így 2012-ben
Robert Fico megerősödve térhetett vissza, és pártja 2020-ig hatalmon is maradt,
2016-tól újra koalícióra kényszerülve. Mégpedig – a mindenki által elutasított szélsőjobboldali Republika párt parlamentbe jutása miatt kialakult kényszerhelyzetben – egy igen furcsa koalícióra, partnerül az egymással mindaddig élesen szemben álló Szlovák Nemzeti Pártot és a Bugár Béla vezette Most-Híd magyar–szlovák vegyes pártot választva. Fico 2018-ban korrupciós ügyek, illetve a Ján Kuciak szlovák tényfeltáró újságíró alvilági körök megrendelésére történt meggyilkolása miatt kirobbant országos tüntetéssorozatot követően ugyan lemondani kényszerült, de az általa jelölt Peter Pellegrini addigi miniszterelnök-helyettes vezetésével a Smer vezette kormány ki tudta tölteni a második ciklusát.
2020-ban azután a Smer ismét ellenzékbe szorult, és az ígéretei középpontjába a korrupció elleni harcot állító párt, a sokat mondó nevű Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) alakíthatott kormányt Igor Matovič vezetésével, koalíciós partnerként a Családok vagyunk (Sme rodina) konzervatív és az Emberekért (Za l’udi) liberális pártok mellett – balszerencséjére – Sulik SaS-ét választva.
A koronavírus-válsággal küzdő Matovič-kormány már csak egy évig volt hivatalban. Sulik ezúttal a Szputnyik orosz vakcinák beszerzése miatt borította fel az asztalt, amit Matovič a maga módján így kommentált: néhány ember Szlovákia legnagyobb problémájának tartja, hogy
„elintézzünk az embereknek Szlovákiában kétmillió hatékony vakcinát, mert azoknak van egy elvi problémájuk – hogy Oroszországból vannak”.
Boris Kollár, a parlament elnöke és a Sme rodina elnöke ekkor azzal hívta tárgyalásra a koalíciós pártok vezetőit, hogy „fejezzék ezt be, úgy viselkednek, mint a kisgyerekek a homokozóban”.
Sulík azonban hajthatatlannak bizonyult, így Matovič kénytelen volt lemondani a kormányfői posztról, helyet cserélve pénzügyminiszterével, Eduard Hegerrel. Sulík azonban nem nyugodott, mindenképpen el akarta távolítani Matovičot a kormányból, aki azonban, pártjától támogatva ellenállt a zsarolásnak, így Sulík végül kivitte pártját a koalícióból. Heger megpróbált kisebbségből kormányozni, azonban nem sikerült elfogadtatnia a költségvetést, s végül a bizalmatlansági indítvány vetett véget vesszőfutásának. Veronika Remišovának, a Za ľudí elnökének nem lett igaza, amikor azt
a reményét fejezte ki, hogy Sulík harmadszor nem buktat kormányt, s „nem csatlakozik a Smer, Hlas és fasiszták csoportjához”. De, Sulík harmadszor is kormányt buktatott.
A parlament megvonta a bizalmat Eduard Heger kormányától: a bizalmatlansági indítványt hetvennyolc képviselő szavazta meg, húsz volt ellene, két képviselő tartózkodott, kettő pedig nem szavazott. Az OĽaNO képviselői kivonultak a szavazásról. Frakcióvezetőjük szerint pártja nem szeretett volna részt venni a kormány „kivégzésén”. Igor Matovič előzőleg bejelentette, kész lemondani, ha az SaS a továbbiakban is támogatja a kormányt, végül azonban meggondolta magát, s lemondónyilatkozatát kivette az államfői hivatal munkatársának kezéből.
A kormány bukása nem jelenti automatikusan, hogy azonnal ki kell írni a választást. Az új kormánytöbbség esélye azonban csekély, miután a pártok többsége előrehozott választás kiírását támogatja. Sulík ezt nem tartja jó megoldásnak, mert szerinte ezzel csak azt érnék el, hogy Robert Fico hamarabb visszatérne. Sulík a kormány átalakítását vagy szakértői kormány megalakítását támogatja. Az utóbbinak azonban szintén bizalmat kellene kérnie a parlamentben, s ha ezt harminc nap alatt nem tudja megszerezni, megbukik. Sulík szerint most Zuzana Čaputová államfő kezében van az események további alakulásának kulcsa.
Peter Pellegrini, a pillanatnyilag legnagyobb támogatottságú párt, a Smerből kivált ellenzéki Hlas-SD elnöke elutasította, hogy a jelenlegi parlamenti összetétel alapján egy újabb kormánytöbbséget alakítsanak.
Az egyetlen megoldás „a becsületes, demokratikus, előrehozott parlamenti választás”.
Robert Fico szerint sincs más megoldás, ezért arra kéri az államfőt, hogy ne húzza az időt. Ha sikerül megállapodni a májusi vagy júniusi voksolásról, akkor a Smer készen áll megvitatni a jövő évi költségvetés tervezetének módosításait s jóváhagyását. Boris Kollár is választáspárti, arra szerinte is májusban vagy júniusban lehetne sort keríteni.
A felvidéki magyar pártok egyesülésével létrejött Szövetség is a választások mielőbbi kiírását szorgalmazza. A magyar párt szerint a bizalmatlansági szavazás „véget vetett az inkompetens kormányzásnak és a szeptember óta tartó koalíciós káosznak”. Heger kormánya már rég elveszítette a választók bizalmát, most pedig a parlament is megvonta tőle azt. Mózes Szabolcs alelnök kijelentette:
„A szavazással vége annak a végtelennek tűnő cirkusznak is, amit kisebbségi kormányzás néven műveltek szeptembertől.”
Forró Krisztián pártelnök szerint az egyetlen mód, hogy ebből kilábaljon az ország, ha a polgárok eldönthetik, milyen jövőt szeretnének. Rigó Konrád, a Szövetség Híd-platform vezetője szerint a választás halogatásával csak tovább romlik a társadalmi helyzet. Most az a legfontosabb, hogy a bukott kormány és az ellenzék egyezzenek meg az előrehozott választások minél előbbi kiírásában.
