„Munkái egyedülálló módon egyesítették a klasszikus fényképezés, a megrendezett fotó, a performansz és a body art elemeit, filozofikusan értelmezve az szubjektum és az objektív közötti kapcsolatot.”
Talán kevesen tudják, hogy Szabados Árpád festőművész egy viszonylag rövid időszakban, az 1980 előtti és utáni években a fotót, mint technikát is használta művek előállításához. A hetvenes évekről szólva a képzőművész, költő Hajas Tibor úgy vélte, hogy abban az időben „a fotó nem a képzőművészet egyik ága, hanem maga A képzőművészet” volt, mert ez a technika demokratikus és internacionális. Akkortájt sok-sok magyar képzőművész vett kamerát a kezébe, hogy ezzel az új lehetőséggel próbálkozzon saját világának másféle kifejezésére. Szabados Árpád fotóművei is, festészetétől teljesen elütő módon, az érzékiségtől némileg távolodva, konceptuális alapállásból koherens képi világot hoznak létre. E műfajban készült alkotásai természetesen ezer szállal kötődnek fotóval is dolgozó kortársaihoz; Baranyay András, Kocsis Imre, Pásztor Gábor is hatással volt művészetére, Hajas Tibor fotói pedig konkrét művek megalkotására sarkallták.
Akt, 1981.
»Valamennyi művészet az ember jelenlétére van alapozva, egyedül a fényképészetből hiányzik az ember.« (André Bazin: A fénykép ontológiája) A kamera és az objektív egy gép, ami filmre rögzíti a pillanatot, a fotográfián ott van minden, ami látható, és ami érezhető volt, ennek egysége jelenti Szabados viszonyát a fotóhoz. Tevékenysége a fotózás mediális értelmezését egyesítette a festészet értékeivel, azonban ez nála nem a kép felszámolására irányult, mint konceptuális alkotótársainál, hanem a képhez való visszatérést célozta. Munkái olyan időszakban születtek, amikor a fotográfiát új tartalmak kifejezésére tették alkalmassá a kísérletek, melyek a művészi kutatásban egy addig érintetlen végpontot értek el.” (Üveges Krisztina: A fotóhasználat stratégiái Szabados Árpád képzőművészeti tevékenységében, részlet)
H-nak Duchampról, 1981.
A kiállítás a Budapest Fotófesztivál 2022 hivatalos programjaként március 29. – április 26. között tekinthető meg, a MissionArt Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).
