Spontán spiritualizmus

A fiatal festőművész formanyelve expresszív és könnyen azonosítható. Egyedi motívumrendszerének visszatérő elemei mögött – a kortárs képzőművészetben rendhagyó módon – a spiritualizmus, a keleti filozófiák és az okkultizmus ihletőereje áll.

A képeken szereplő mitologikus alakok és motívumok (a gyökérszimbólumtól a harmadik szemig) természetességgel keverednek az absztrakt és profán elemekkel. Az alkotó – elmondása szerint – az arcok és álarcok mögött szinte minden művében a saját arcát rejti el.
Nagy Marcell képeire az utcaművészet, a graffiti, a primitív törzsi és keleti kultúrák szintén jelentős tematikai és formai hatást gyakorolnak: nem a hagyományos művészet, hanem az azon túli világ, az outsider art ragadja magával. A kollázsszerűen felépülő képtér sokszor monumentális méretű, legújabb műveit már lepedővásznakra festi. Az át- és újrafestés, valamint a firkálás is része művészi gyakorlatának – az eredmény részben figurális, részben absztrakt formanyelv, ami a művészi gesztusnak is nagy mozgásteret enged.
Az egyes motívumok a gyakran mintázatszerűen összeállított háttérből tűnnek elő, szinte kiszakítják magukat azok sűrűjéből, azt jelképezve, hogy Nagy Marcell művészetének alapja, a spiritualitás a pillanat megélésével vezet el a mindennapokból való kilépéshez.