Művészetének jelentősége abban áll, hogy a nemzetközi tendenciákkal párhuzamosan, de azoktól független szerkezeti és képi megoldásokat dolgozott ki, amelyek a régióban szinte egyedülálló festői minőséget képviselnek.
A korszakban Magyarországon nem formálódott egységes, intézményesült pop art irányzat. A nemzetközi tendencia hatása több alkotónál is megjelent, ám Ludmil Siskov esetében a stiláris közelítésen kívül csupán kiindulópont volt a komplex, belső logika jegyében építkező festői rendszerhez.
Budapesti neoavantgárd és az Iparterv-csoport
1958-ban érkezett Magyarországra a bolgár arisztokrata családból származó, komolyzenei képzettséggel rendelkező művész. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán Bernáth Aurél tanítványaként festő-, majd restaurátor szakon tanult, miközben jazz-zongoristaként is aktív volt. A zenei szerkesztettség és az improvizatív gondolkodás egész életművét áthatja, különösen az 1969-es Sketch rajzsorozatban érzékelhető tisztán.
Restaurátorként a Szépművészeti Múzeum kiemelkedő műtárgyain dolgozott, többek között Hieronymus Bosch A gyönyörök kertje másolatán és a Fonó Madonna című alkotáson. A klasszikus mesterek mélyreható ismerete festői kompozícióiban is visszaköszön.
A hatvanas évek második felére kiforrott festői koncepciója révén Ludmil Siskov a magyar neoavantgárd meghatározó köreihez kapcsolódott. 1966-ban részt vett a Fiatal Képzőművészek Stúdiója által rendezett, zsűri nélküli Studio ’66 kiállításon, amely a korszak egyik fontos, új művészeti törekvéseket bemutató eseménye volt. Ezt követte szereplése a Sinkovits Péter által rendezett, mára legendássá vált Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállításokon, valamint a Szürenon csoport 1969-es bemutatkozó tárlatán, a fiatal, progresszív alkotókat felsorakoztató kiállításon, amely a korszak kísérletező, újító tendenciáit mutatta be alternatív térben. 1968-ban jelentős önálló kiállítása nyílt a Szépművészeti Múzeumban. Munkáira Németh Lajos, a magyar művészettörténet egyik kánonteremtő alakja is felfigyelt: az Iparterv-kiállításokról írt kritikájában önálló, karakteres festői hangját emelte ki (Kritika 1969/4).
E korszakhoz köthető az 1968-as Asztronauták, amely a Magyar Nemzeti Galéria Jelenkori Gyűjteményének része, valamint a BTM Fővárosi Képtár/Kiscelli Múzeum gyűjteményében található Rugby (1968).
Nemzetközi pálya – Bécs, Milánó, London
1969-ben helyzete bizonytalansága miatt elhagyta szeretett városát, Budapestet és Bécsben telepedett le. 1970-ben a Galerie Junge Generationban önálló tárlattal jelentkezett.
Széles körű nemzetközi jelenlétét jelzi, hogy neves bécsi, londoni és milánói galériák képviselték műveit. Többek között Henry’s Vision című festménye az angol királyi család gyűjteményébe került, valamint a XX. század legjelentősebb műgyűjtőjének, a Ludwig Múzeum alapítójának, Peter Ludwignak családi portrét festett.
1989 után ismét aktív résztvevője lett az Iparterv-csoport kiállításainak, műveit rangos nemzetközi és hazai kulturális eseményeken mutatták be. Többek között szerepeltek a Párizsi Magyar Intézet 2010-es kiállításán, a budapesti Ludwig Múzeum Ludwig Goes Pop + The East Side Story című tárlatán 2015-ben, valamint az IPARTERV 50+ jubileumi kiállításon 2019-ben.
Nemzetközi jelenléte folyamatos és számottevő volt, miközben életművének magyarországi ismertsége visszafogottabb maradt. A Nemes Galéria fontosnak tartja, hogy e jelentős festői teljesítmény ismét hangsúlyosabban kapcsolódjon a hazai szakmai és közönségdiskurzushoz. Ennek első lépése a Pop Pulzus kiállítás, amely a hatvanas–hetvenes évek meghatározó művein keresztül kínál átfogó betekintést Ludmil Siskov munkásságába.
Pop Pulzus
Ludmil Siskov kiérlelt kompozícióiban a mindennapi élet jelenségeit – ismert sportolók legendás eredményeit, asztronautákat, illetve a zenei szcéna és a tárgy- és tömegkultúra motívumait reflexiókkal, valamint művészettörténeti képi idézetekkel kapcsolja össze. Az elődök formanyelvi vívmányait tanulmányozva és újrarendezve olyan neoavantgárd, újító vizualitást hoz létre, amely távolodik a hagyományos keretektől, miközben festményein felfedezhetők a barokk csoportkompozíciók dinamikus, drámai kapcsolódásai, illetve Francis Bacon szorongással telített, torz figuráinak hatása is.
A Pop Pulzus című kiállítás Ludmil Siskov munkásságának ezt az emblematikus pop art periódusát mutatja be, a hatvanas évek végétől a hetvenes évek közepéig készült alkotásaiból válogatva. Képein a szerves és a mechanikus szürreális elemek, a súlytalan lebegésben vezetékek között feszülő géplények, torzók, valamint az áramló, fetisizált testegységek halmazai a zenei kompozíciók szerkesztettségét idézik, és a modern jazzt preferáló, komolyzenei képzettséggel rendelkező alkotó improvizatív gondolkodását jegyzik. A hetvenes évekre művészete egyre mélyebb egzisztencialista tónust kap, miközben technikai kidolgozottsága és festői fegyelme kivételes minőséget képvisel. Ez a következetesen felépített, komplex vizuális rendszer Ludmil Siskov munkásságát a közép-európai neoavantgárd egyik kiemelkedő teljesítményévé emeli.
A kiállítás kurátora Makra Laura művészettörténész.
Képek: Nemes Galéria / sajtóképek.
A kiállítás február 27-ig látogatható a Nemes Galériában (1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 3.).
