Csertő Lajos szobrász, keramikus, üvegművész egyedi, égetett plasztikáit mutatja be az acb Galéria Attachment kiállítótere. Kis híján földöntúli élményben részesülnek, akik ellátogatnak az Űrplasztikák című tárlatra. Már csak maguk az idegen létformák hiányoznak az organikusan absztrakt formákba öntött műtárgyak mellől.
Csertő Lajos: Űrplasztikák, acb Attachment 2024. Eneriőr. Fotó: Tóth Dávid
Bámulatos tárgyak idegen létformákat, tengerek, óceánok lakóit idézik fel. Mi mindent? Kagylót, szivacsot, tengeri csillagot. Képzeljük el, amint Csertő a víz alá merült. Sziklák rései között kutakodott, pásztázta a homokos fövenyt, hogy „kincsre” bukkanjon. Törekvését siker koronázta, pompás dolgokat hozott fel a mélyből. Persze képletesen, hiszen nem lemerült értük, hanem a felszínen ő maga alkotta meg e szépséges dolgokat.
Csertő Lajos: Űrplasztikák, acb Attachment 2024. Enteriőr. Fotó: Tóth Dávid
Változatos formájú művei élettel, színekkel töltik meg a letisztult teret. A fehérre meszelt falakra, fehér posztamensekre helyezett plasztikák látványa egyszerre modern és „klasszikus”. Hiszen a hetvenes évek szellemiségének tárgyait ma már letisztult klasszikusnak értékeljük. Az Űrplasztikákon Csertő műveinek fizikai jelenléte révén keveredik az űrkorszak szellemisége a késő modernitás esztétikájával… – olvasható a tárlatleírásban. A XX. század második fele csaknem korlátlan szabadsággal ruházta fel a művészeket, akik mertek kísérletezni formával, anyaggal. Csertő sem kivétel ez alól. Meri ide-oda „hajlítgatni” alkotásait, ívet adni nekik, lyukakat marni beléjük, torony módjára felépíteni azokat.
Csertő Lajos: Cím nélkül, 1970
A kecskeméti születésű alkotó a Dunaújvárosi Műszaki Főiskola gépész-, majd metallográfiai szakán tanult. Dolgozott a Dunai Vasműben, az Orosházi és Karcagi Üveggyárban. Az 1970-es években saját műhelyt rendezett be Dunaújvárosban. Életműve ugyanakkor jóval szerteágazóbb annál, mint hogy csupán műhelyéről essen szó. Több ízben volt a kecskeméti Kerámia Stúdió ösztöndíjasa, mérnöki érdeklődése révén kerámiakemencét épített a Stúdiónak, valamint a helyi érdekeltségű Zománcipari Vállalatnál is tevékenykedett.
Csertő Lajos: Űrplasztikák, acb Attachment 2024. Enteriőr. Fotó: Tóth Dávid
1971 fordulópontot jelentett az életében. Ekkor ismerkedett meg a kétszeres Kossuth-díjas Gádor Istvánnal, a modern magyar kerámia legjelentősebb alakjával. Csertő önéletrajzában a következőképpen vall megismerkedésükről: 1971-ben Siklóson találkoztam Gádor István mesterrel. A kerámiaszimpóziumot vezette. Három-négy órás beszélgetésünket követően két héttel később elhívott a Cházár utcai műtermébe. A munkatársa lettem a következő tizenhárom évre… Gádor ismertette meg Hans Arp, Henry Moore, Constantin Brâncuși formai világával a fiatal növendéket, akire ez jelentős hatást gyakorolt. Főként a Moore által formázott gömbölyded női szoboralakok, amelyeket lyukakkal tört át, de Arp és Brâncuși műveiben is talált kellő inspirációt, lekerekített, letisztult geometrikus alakzatok sokaságát.
Csertő Lajos: Űrplasztikák, acb Attachment 2024. Enteriőr. Fotó: Tóth Dávid
Csertő mindazonáltal a saját útját járja, nem kívánja az említett nagyokat másolni. Fémmel, márvánnyal, porcelánnal, üveggel dolgozik. Mérnökként főleg az anyag érdekli: hogy a fúvott üveg miként formálódik, hogy a porcelán statikailag, formailag mit képes elviselni. Anyagba vetett hitével, de főképp egyedi képzelőerejével mindig meglepetést tud okozni közönségének.
Csertő Lajos: Űrplasztikák, acb Attachment 2024. Enteriőr. Fotó: Tóth Dávid
Az Űrplasztikák műhelybéli kerámiái a hetvenes években készültek. A kiállítási darabok mindegyike más miatt fogja meg a nézőt. Van, amelyikben az egymásra „polcozott” vagy összekapcsolódó golyóbisokat találjuk érdekesnek, másutt a plasztikákból kiálló kicsiny kürtők, héjak vonzzák a tekintetet. Csertő biomorf munkái sokféleségük miatt is izgalmasak. Annak a kornak lenyomatai, amikor a kerámia virágzását élte, és sokféle kísérlet történt újragondolására (épületkerámia, köztéri plasztika). Ezek eredményét láthatjuk a gondosan válogatott tárlaton.
Csertő Lajos: Cím nélkül, 1970. Fotó: Tóth Dávid
Az acb Attachmentben látható Csertő Lajos-kiállítás kuriózum. Utoljára 2015-ben a Műcsarnok mutatta be műhelyének alkotásait. A mostani jócskán kisebb léptékű, ám hasonlóan színvonalas.
Csertő Lajos: Űrplasztikák című kiállítása július 26-ig látható az acb Attachmentben (1068 Budapest, Király utca 76.).