A tárlat különlegességeiről, mondanivalójáról és kísérőprogramjairól Vékony Délia művészeti igazgatót kérdeztük.
Fotó: Kondella Misi
Milyen céllal jött létre a Hungarian Art & Business kulturális központ?
Az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával létrejött Hungarian Art & Business (HAB) olyan új kulturális központ, amely a hazai és régiós kortárs művészeti szcéna helyzetének elősegítését célozza. Az Andrássy úton található központ kiemelt küldetése hozzájárulni a magyar kortárs képzőművészet kiteljesítéséhez, a művészet társadalmasításához, valamint a művészeten keresztüli párbeszéd megteremtéséhez. A HAB a látogatóknak minőségi kulturális és társasági programokat, a művészeknek pedig kiállításokat, alkotóműhelyeket biztosít, továbbá szakmai együttműködések és kapcsolatok építésével törekszik a kortárs magyar képzőművészet és a nemzetközi művészeti világ találkozási felületének növelésére.
Miről szól az április 7-ig látható Új Kezdet – Remekművek huszonöt újat kezdő képzőművésztől című időszaki kiállítás?
A HAB egyik missziója, hogy a kiállítási témához köthető, a társadalom számára fontos kérdéseket tegyen fel. Ezért az októberi Teremtés kiállítás – amelyen keresztül az élet forrását kutattuk – után, most azt vizsgáljuk, mit jelent tiszta lappal indulni. Lehet-e valamit teljesen másképp csinálni, mint ahogy eddig csináltuk? Meg tudunk-e újulni egyénileg vagy meg tud-e újulni közösségként az egész emberiség? Különösen mostanság, amikor ökológiai szempontból nagyon sürgető helyzetben vagyunk, a szociopolitikai feszültségekről nem is beszélve. Vajon tudjuk-e teljesen más hozzáállással szemlélni és kezelni bolygónkat, és egy teljesen más, új típusú életet élni?
Sok szempontból a művészet nem más, mint újítás, formabontás, rendhagyó gondolkodásmód és annak kifejezése a világ számára. A művészetre jellemző a forradalmiság és az újragondolás képessége. Vannak olyan alkotók, akik az elődjeikhez, illetve a környezetükhöz képest valami teljesen újat és formabontót hoztak létre, ezáltal pedig vagy unikális hangként jelentek meg a művészeti kánonban, vagy ők maguk is kánonalkotókká váltak.
Azért is izgalmas a HAB számára ez a kiállítás, mert mi, vállalati gyűjteménykezelőkként egy magángyűjteményt be tudtunk fogadni, aminek apropóján kortárs műgyűjtői szabadegyetemet indítunk. A kétheti rendszerességgel tartott előadásokon meg lehet tanulni, miért érdemes kortárs művészetekbe fektetni, mit és hogyan érdemes csinálni a gyűjtőknek és mik a mögöttes dinamikák, amikre figyelni kell.
A kiállítás az Antal–Lusztig-gyűjtemény, az egyik legnagyobb magyarországi képzőművészeti magángyűjtemény darabjaiból épül fel, Gulyás Gábor kurátor válogatása nyomán. Mit lehet tudni a kollekcióról?
Olyan hazai és nemzetközi művészóriások jelennek meg ezen a tárlaton, akikre úgy gondolom, hogy egy magyar intézmény igazán büszke lehet, hogy kiállíthatja őket. Ezekért a művekért nem kellett külföldre menni, hanem egy magyar magángyűjtőtől, Antal Pétertől tudtuk kölcsönkérni az alkotásokat, akinek a nagyapja, Lusztig Sámuel kezdte el felépíteni ezt a kollekciót. A több ezer darabból álló gyűjtemény képzőművészeti, régészeti és iparművészeti alkotásokból épül fel. Antal Péter gyűjtésének középpontjában a XX. század magyar képzőművészete áll, amelyet az elmúlt években kibővített a XXI. század nemzetközi művészeivel is. Olyan kiemelkedő nemzetközi nevektől vásárol, mint Gerhard Richter vagy Cindy Sherman. Gulyás Gábor kurátor, az Antal–Lusztig-gyűjteményből, harmincnégy mesterművet válogatott be a kiállításba.
Milyen szempontok alapján válogatták ki az alkotásokat a tárlatra?
Gulyás Gábor fő szempontja az volt, hogy olyan művészektől válasszon, akik nem álltak be a kánonokba, és a maguk korában, valamint sok esetben még ma is, rendhagyónak számító alkotásokat hoztak létre. Így került be például a rendkívül termékeny, autodidakta alkotó Gulácsy Lajos vagy a méltán híres Csontváry, aki elképesztő virtuozitással festett nagyobb és kisebb méretű képeket is. Az egyik leghíresebb kis méretű képét, a Délutáni vihar Trauban című alkotását állítottuk ki, amelyen olyan színvirtuozitást mutat be, ami a kortársai közül csak őt jellemezte.
Kicsiny Balázs Ivócsarnok című installációja a Velencei Biennálé pavilonjában is szerepelt és most nálunk is megtekinthető. A művész szürreális munkásságát sehová sem lehet besorolni, mert olyannyira sajátos az általa használt formanyelv. Témái egyrészt transzcendensek és metafizikusak, ugyanakkor sok aktuális társadalmi vagy politikai kérdés is megjelenik a munkásságában.
Milyen különlegességeket láthat még a szemlélődő a tárlaton, ami máshol eddig még nem szerepelt?
Hantai Simon Pliage-a fragmentum, de az alkotó olyan emblematikus műve, amely nemcsak a tárlatnak, hanem a gyűjteménynek is egyik sikerdarabja. Ez a négy darabból álló, restaurált alkotás – mely Hantai Simon „hajtogatós, csomózós” korszakából való – először mutatkozik be a nagyközönségnek. Kis Varsó (Havas Bálint és Gálik András) Tulajdonságok című szoborcsoportja számos elmélkedés tárgya volt már. Élethű, fiatal fiúkból álló tornasort ábrázol, az öltözékük a szocialista tornaórákat idézi. Behunyják a szemüket, nem néznek ránk, és ettől a gesztustól az egész kompozíció még egy plusz csavart kap. Három szép Moholy-Nagy-művet is kiállítottunk, illetve Schaár Erzsébet gyönyörű női szobrát. Reigl Judit festőművésznek nemrég volt tárlata a Műcsarnokban, nálunk pedig 1964-es Tömbírása látható, amely azon a kiállításon nem szerepelt.
A kiállításhoz milyen kapcsolódó, kiegészítő programokkal várják az érdeklődőket?
Két tárlatvezetést tart a gyűjtő, Antal Péter, aki nemcsak a művekről mesél, hanem elmondja, hogyan és miért lesz valaki Magyarország egyik legkomolyabb műgyűjtője, akinek csak Gulácsytól van nyolcvan alkotás a gyűjteményében, Ámos Imréből pedig több száz. A kurátor is tart két tárlatvezetést, valamint meghívunk egy festőművész kollégát, iski Kocsis Tibort, aki művészi szemmel beszél majd a kiállított tárgyakról a közönségnek. Én is tartok tárlatvezetést, és a közönség bevonásával arról beszélgetünk, hogy kinek mit jelent az újrakezdés az életében. Újat csinálunk vagy folyamatosan a saját mintáinkat, sémáinkat ismételjük pepitában? A művészek milyen válaszokat adtak erre a kérdésre, ők hogyan tudtak megújulni, illetve honnan indul egy új ötlet? Kepes András márciusban tart előadást szintén az újrakezdés, megújulás kérdéséről, illetve a kiállító magyar művészekről. Pál Feri atya pedig a spirituális megújulás szempontjából kérdez rá az újrakezdés lehetőségére.
ÚJ KEZDET. REMEKMŰVEK HUSZONÖT ÚJAT KEZDŐ KÉPZŐMŰVÉSZTŐL: 2024. január 23. - 2024. április 07. Cím: HAB, Budapest Andrássy út 112.
