Képzőművészek között zajló beszélgetések intimitását igyekszik megragadni az Inside the Conversation tárlata. Bár általánosságban véve a művészi alkotómunka egyéni folyamat, az egyedül alkotás mellett azonban az együtt gondolkodás nélkülözhetetlen a művészek számára. A diskurzusok helye és ideje az egyetemet elhagyva megváltozik, más színterekre terelődik át. 

Inside the Conversation, Fotók: Buza Zsófia
 
 
Érzékelhető szándék a koncepció felépítésében, hogy a művészek a központi témát indirekt módon jelenítsék meg munkáikban. A kiállítás a két alkotó hasonló gondolkodásmódjára, de eltérő vizualitásuk párhuzamára rezonál.  

Párbeszédek hatására, különböző asszociációs játékoknak köszönhetően alakították ki azt a rendszert, amely segített megtalálni a közös pontokat. Végül ez a folyamat a „térkép” és az „óra” szavakat eredményezte, amelyek a festmények témáivá váltak. 

 

Két fogalom. az idő (óra) és a tér(kép), amely összekapcsolódik és összefonódik a különböző diskurzusokban. Mivel és hogyan telik az időnk? Hogyan érzékeljük az idő múlását? Hogyan tudunk megragadni valamit, ami láthatatlan? Az idő (és ebben az esetben az óra) közös megegyezésen alapuló szimbólum, mérőeszköz. Azonban az idő megélése szubjektív, amint azt a két művész képei is mutatják. 

Rozman Csenge akvarellképei a fény és az idő kapcsolatát kutatják. Kísérletezéseiben az óra és az idő sávosságát vizsgálja, vajon azok hogyan kapcsolódnak össze a fénnyel. Maga az óra, mint időmérték, mesterségesnek minősül a Nap mozgásához képest. A fénynek és változásainak megfigyelésével más módon követhetjük nyomon az időt. Csenge művei tudatosan témájukká teszik ezt.

 

Csekő Andrea festményei a különböző életfázisokat dolgozzák fel: a csecsemőkortól az időskorig. A gyermekkor babarózsaszínjét követi a serdülőkor és a fiatalkor kontrasztos színvilága. Elérve a felnőtt korhoz a színválasztáson egyfajta nyugalmat, komolyodást lehet érzékelni. A párbeszédre ismét hangsúlyt fektetve, az alkotó idősebb, tapasztaltabb emberekkel beszélgetett, hogy meghatározza a felhasználni kívánt színeket.

Csenge térképre alkotott sorozatának darabjai külön-külön és együtt is képet alkotnak. Vonalvezetése számos asszociációt ébreszthet a fürkésző közönségben. Kellemes emlékek korosodó fali térképekről vagy akár a manapság népszerű tiszta, finom dekorgrafikákról. 

 

Andi „kincsestérképe” behozza a játékosságot a kiállítótérbe. Az együtt gondolkodásnak a különböző játékok is részei. Valószínűleg legtöbbünknek közös emlék maga a kincsestérkép: akár a térkép megrajzolása vagy maga a kincskeresés. Ráadásul ez a játék rákényszeríthet arra, hogy teljesen másként figyeljünk az ismerős környezetre, más dolgokra fókuszáljunk – fürkészésre tanít. 

 

Mindkét művész monokróm színvilágban mozog: Csengének a hideg tónusú zöld-kék képei a fákat és a növényeket, valamint a vizet – a kiapadhatatlan inspirációs forrást – emelik be. Ezzel szemben Andi képei új szisztémába kalauzolják a nézőt.

Miként lehet láttatni a láthatatlanul zajló párbeszédeket a munkákon keresztül, vizuálisan megjeleníthető-e a játék, vajon sikerül-e új fogalmi teret alkotni? – teszi fel a kiállítás az izgalmas kérdéseket.

 

 

Az Inside the Conversation című kiállítás április 5-ig látogatható (kedd: 10:00–18:00, szerda: 15:30–18:00, csütörtök: 12:00–18:00) a K11 Laborban (1075 Budapest, Király utca 11.).