Erdős Kamill (1924–1962) etnográfus az 1950–60-as években, „álruhában járva”, magát „lengyel cigány grófnak” kiadva kutatta és úttörőként fotózta a békési, alföldi és észak-magyarországi cigányság életét. Fényképeiből „Istennel talállak, testvérem! – Cigány történetek” címmel májusban nyílt kiállítás a Néprajzi Múzeumban. Erdős voltaképpen a „hivatalos Magyarországgal” szemben, inkább nyugati intézmények által elismerten végezte munkáját, melyet ma osztatlan elismerés övez, jóllehet a korai halála miatt bevégezetlenül hagyta kutatásait. Asztalos Zoltán fotóművész a borsodi Alsóvadászon születve korán megismerkedett a cigányság sorsával – ott kötött barátságot a szintén odavalósi Horváth Gyula cigány költővel, akinek kétsoros versét kiállítása címéül választotta –, és pályája során ismételten visszatért a témához. Ahogyan Erdős Kamill, ő is a megértés szándékával igyekezett és igyekszik megörökíteni a cigányság világát. Neki már nem kell álruhába bújnia, és ezúttal a Belügyminisztérium Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság megbízásából tart tükröt arról a valóságról, hogy a szelíden, megfontoltan, nem csatakiáltásokkal elvégzett felzárkózástámogatás milyen eredményekre juthat, arról, hogy „igényt csak igényességgel lehet teremteni”. Fotóin Asztalos Zoltán az igény sorsait jeleníti meg.
Válogatásunk a Miskolci Egyetem Egyetemvárosi Galériában megrendezett, június 23. és július 21. között, illetve a szegvári Károlyi-kastélyban megrendezendő – július 27. és augusztus 24. között megtekinthető – kiállítás anyagából ad ízelítőt.
Nyitókép: Csokvaomány-Tólápa: Fiatal pár érkezik haza a bevásárlásból. A településrészen nincs bolt, így több kilométer távolságról lehet beszerezni a mindennapokhoz szükséges dolgokat.
Tornanádaska: fiúk gyermekrendezvényen
Alsóvadász: az Újtelep utcában új, korszerű lakások épültek 2020 óta – az utca bal oldala szegregátumban, a jobb oldala integrált területen fekszik
Hodász: idős férfi a tisztaszobájában
Szendrőlád: az utolsó ház a Petőfi utca végén
Kőkút: fiatal pár áll új bérlakásuk előtt