Sok évi pécsi Derkó-sorozat után, a hagyományokhoz igazodva ismét vidéki helyszínen került sor a beszámolótárlatra, ami erősíti azt a szempontot, hogy az ösztöndíjas alkotók nemcsak Budapesten élnek és alkotnak, hanem bárhol az ország területén, sőt a határokon túl is. A szolnoki helyszín újszerűsége izgalmas és jól kiegészíti, egyben lezárja a 2021-es, vírushelyzet nehezítette ösztöndíjas évet. A hagyományosnak mondott év eleji bemutatkozó kiállítás a Műcsarnokban, 2021 februárjában fizikai teljességében valósulhatott meg, ám a pandémia miatt csak korlátozottan volt látogatható, tehát az év elején elsősorban az online térben ismerhettük meg a tavalyi ösztöndíjasokat.
A szolnoki, évet lezáró, bemutatkozó kiállítás fontos lehetőség a fiatal művészeknek, hogy minél szélesebb körben, Budapesttől távolabb is bemutatkozhassanak az érdeklődő közönségnek. A kiállításhoz a MANK Magyar Alkotóművészeti Nonprofit Kft. kiadásában, Képíró Ágnes kurátor szerkesztésében reprezentatív katalógus is készült, melyből nemcsak a most Szolnokon kiállított műveket és azok művészettörténeti kontextusát ismerhetjük meg, hanem alaposabb betekintést is kapunk az ifjú alkotók szerteágazó tevékenységébe, legújabb törekvéseikbe.
A Derkósok az Aba-Novák Agóra emeleti termében adhattak számot arról, amit év elején tervként nyújtottak be az ösztöndíjbizottságnak. A majd 200 pályázó közül kiválasztott 26 művész most nemcsak azt bizonyíthatta, hogy év elején okkal díjazták őket, hanem azt is, milyen aktívan és hasznosan töltötték elmúlt évüket. A zsűri kurátorai közül többen is jelen voltak a megnyitón, akik így személyesen, a beszámoló portfoliók elfogadása utáni kuratóriumi ülést követően, most a tárlaton is meggyőződhettek korábbi döntésük helyességéről.
Szurcsik József Munkácsy-díjas festő- és grafikusművész, egykori Derkovits-ösztöndíjas megnyitóbeszédében saját, személyes, egykori Derkós beszámolókiállítási élményét osztotta meg a hallgatósággal, a stand up comedyseket is megszégyenítő könnyedséggel és humorral. Szurcsik története az akkori heves esőzés és munkáinak elázása miatt tragikusnak indult, ám sikeresen végződött. A mulatságos történet tanulságai és a művészet szabadságára kihegyezett lelkesítő beszéde jó példa valamennyi pályakezdő alkotó számára.
Az Agóra emeletének szűk terét kitágítják a Derkovits-ösztöndíjasok sokszínű és izgalmas munkái. Az olaj- és akrilképek, grafikai munkák, szobrászati alkotások, videóinstallációk gazdagsága sokféle aktuális témát és megvalósítási módot mutat fel. A természet és az ipari környezet ábrázolása, az egzisztenciális létproblémák, a különféle kultúrák találkozása vagy a klasszikus műfajok kortárs újraértelmezése került a középpontba. A tudományos kutatások eredményeinek vizualizációja, az egyéni és közösségi élmények okozta traumák feldolgozása, valamint a környezetvédelem és a fenyegető klímakatasztrófa problémái is megjelennek a kiállításon. A koronavírus okozta járványhelyzet élményének aktualitása konkrétan is, valamint nyomasztó háttérélményként is megjelenik. A műfaji átjárások és kísérletezések izgalmasan tűnnek fel a kiállítótérben, amik a videómunkák képszerűvé válásában, a sík alkotások plasztikussá alakulásában érhetők tetten.
Kincses Előd Gyula a természetben fellelt formákat tökéletes pontossággal transzformálja szobraiba. Ezen alakzatok ipari absztrakciója foglalkoztatja Éles Lórántot, aki a külső és belső közötti ellentétekre fókuszál szobraiban. Süveges Rita az anyaghasználat és a téma különbözőségéből fakadó kérdéseket vizsgálja bársonyra festett ipari témájú képével. Szilágyi Péter Antal csendéletében a természetben talált elemeket és az ember készítette tárgyakat festi meg, az egyensúly és a kibillenés határán. Természeti formák és a letisztult színek jellemzik az Y formát választó Bernáth Dániel festményét. Kiss Adrian textilalapú munkája egyszerre organikus, ugyanakkor ipari hatást ér el sajátos textúrájával. Melkovics Tamás variálható szobrai organikus formavilágúak, melyre jellemző a struktúraépítés, amit síkban bemutatott munkáján is plasztikusan érzékeltet.
A klasszikus szobrászati hagyományok és a kortárs irányzatok elegyítésével, a szépségeszmény lerombolásával alkotja meg munkáit Ámmer Gergő és Szabó Menyhért. Gergely Réka szobraiban, Révész Anna pedig festményeiben ötvözi a keleti és nyugati kulturális tradíciókat, a japán szépségeszményt és a mulandóság ideáját.

A képzőművészet és a természettudományok viszonyát vizsgálja installációiban, szobraiban Gosztola Kitti és Kazi Roland. Brutóczki Csaba kinetikus szobrában a térbeli dimenziók különbözőségeit mutatja meg a gömbforma kockává alakításával. Varga Ádám monokróm képeit egy ipari gép használatával metszi meg, hogy tanulmányozza az így kialakult rétegeket.

A kollektív emlékezet traumáinak dimenzióit perszonális vetületűvé alakítja videójában Gregóczki Réka. Kicsiny Martha a totalitárius rendszerek okozta hatásokra és a megfigyelő struktúrákra koncentrál videójában. Gulyás Andrea Katalin a különböző rendszerek paradoxonjaival, azok kifordíthatóságával operál festményeiben. Kenesei Zsófia saját traumatikus élményeiből építkezve alkotja meg videóját egyfajta önterápiaként. Bánkúti Gergő álom és valóság határán mozgó, antropomorf mitológiai lényeket, állatokat fest. Szabó Franciska talált fotográfiákból indul ki, használhatatlanná vált képeket művészi dimenzióba emel, és a kollektív emlékezet részévé tesz.
Fotók: Illyés Csaba
 

Rózsa Luca Sára expresszív festményeiben főként egzisztenciális kérdéseket vet fel. Jagicza Patrícia Linda önreflexív, saját tapasztalatokon alapuló festménye művészettörténeti kitekintés és formatanulmány is egyben. Sipos Boglárka fametszetein olyan tárgyakat, szentképeket ábrázol, amelyek különböző kulturális identitásokból fakadnak. Máriás István aka Horror Pista csempére festett munkáit a használati és díszítőfunkció egyaránt jellemzi. Leitner Levente István intuitív, aktualitásokra reagáló munkamódszerét követve szobraival a vírushelyzetre reflektál.

A 26 Derkós művész beszámolókiállítása izgalmas és sokszínű élményt nyújt. Igazodva Szurcsik József megnyitóbeszédéhez a fiatal alkotók munkái a szolnoki helyszín révén könnyebben eljuthatnak a vidék Magyarországán élőkhöz is, hogy kortárs képzőművészeti élményekkel gazdagodhassanak.

A Derkó ’21 kiállítás 2022. március 12-ig tekinthető meg az Agóra Galériában

Aba Novák Kulturális Központ – 5000 Szolnok, Hild János tér 1.