Horizont Galéria. Fotó: Biró Dávid
 

Az Iparművészeti Főiskolát végzett keramikus alkotásait használták fel a Szomszédok című teleregény ikonikus főszereplőjének, Szikszay Etusnak kellékeként. Az ezáltal teremtett szituáció Szilágyi Mária életművének újszerű olvasatával szolgál, mivel az említett sorozat egy létező alkotó teljes életművét helyezte át a kornak megfelelő, javarészt életszerű elemeket felvonultató elképzelt környezetbe, azaz a televízió képernyőjére. Tehát a művész alkotásai a kellő és hiteles korrajz megalkotásához megfelelő díszletként szolgáltak, aminek köszönhetően ezek a kerámiák jelentették a sorozat készítői és nézői számára a konszolidált átmenetet a szocreál és a modern művészet között. Mindazonáltal kérdésessé válik az iparművészeti tárgyak és az alkotó ilyesfajta felhasználása, valamint országos hírneve. Ugyanis a nézők közvetlenül vagy tudat alatt, egy szerepet játszó színészhez kapcsolnak egy autonóm életművet. Meglehet, hogy ez a fajta egybeolvasztás a közönség csupán kis részét érintette, ám a köztudatban ezek az egyedi alkotások sokkal inkább a sorozat szereplőjének az alakjához kapcsolódnak, mint valódi készítőjükhöz. A teleregény az ezzel kapcsolatos kételyeket korántsem nem oszlatta el, hiszen az 1987 és 1999 között forgatott és hétről hétre sugárzott sorozat egyetlen darabjában vagy a stáblista felsorolásában sem tettek említést a kerámiák valódi készítőjéről.

Horizont Galéria. Fotó: Biró Dávid
 
Ennek ismeretében érthető a kiállításnak az a célja, hogy bemutassa Szilágyi Mária hagyatékának egyes meghatározó elemeit, amelyeken keresztül betekintést nyerhetünk az organikus elemekből építkező, olykor folklorisztikus vagy bibliai utalásokat tartalmazó, kísérletező alkotásokat is magába foglaló, sérülékeny életműbe. A hetvenes évek végén, a művész halálával az œuvre ugyan lezárult, ám máig tud aktualitásokkal szolgálni, mint például a kerámiák egyik fő motívumának, a balladákban szereplő nőalakoknak spirituális-feminista megközelítése. Más megközelítésből pedig a vidéki kulturális intézmények gyűjteménykezelésének helyzetéről, állapotáról, vagy a mára kanonizált életművek hitelességéről és annak megkérdőjelezéséről is hírt ad.
Horizont Galéria. Fotó: Biró Dávid
 
Így hát a kiállítás egyszerre kísérli meg rekonstruálni az ikonikus sorozat egyes elemeivel, illetve a mára homályba veszett életmű figyelemre méltó darabjaival az őket körülvevő környezetet, a kerámiákat átjáró atmoszférát. Mindezt természetesen az adott szituáció kellő összefüggéseinek megteremtésével teszi a befogadó számára közérthetővé.
Horizont Galéria. Fotó: Biró Dávid
 
A Horizont Galéria, illetve a kiállítás kurátora; Kovács Kristóf (Sajnos Gergely) helyszínelő, nem pusztán visszatekintésként vagy tiszteletadásként tekint a sokak számára elfeledett és némiképpen átértelmezett, terjedelmes életművet bemutató tárlatra, hanem új nézőpontból kívánja megközelíteni a jelenünket meghatározó vizuális világ kulturális nyelvezetének forrását és az intézmények, közintézmények státusát, valamint kultúraközvetítéssel kapcsolatos szemléletüket, amelyen keresztül tájékozottságunkat kamatoztathatjuk vagy az ismereteinket új kontextusba helyezhetjük.
Horizont Galéria. Fotó: Biró Dávid
 
Kurátor: Kovács Kristóf (Sajnos Gergely, helyszínelő)

A kiállítást megnyitotta 2021. december 15-én dr. Balázs Géza, nyelvész, néprajzkutató, egyetemi tanár

A kiállítás 2022. január 26-ig látogatható.

Horizont Galéria – 1066 Budapest, Zichy Jenő utca 32.