„S tükörbe nézek. Az ezüst lemezről
bámul felém egy ismert-ismeretlen…”
(Kosztolányi Dezső: Én)
A Vénusz születése című kiállítás tűzzománcfestményei és szobrai a nőiség misztériumának modern kori feldolgozásaiként jelennek meg. A tárlaton a látható és a láthatatlan, az emberi és az utópisztikus világ kettőssége bontakozik ki. A mitológiai gyökerektől a poszthumanizmus koráig jutunk el. A porcelán szobrokon és a sík munkákon keresztül a női test szépségeszményének változásai és az önmagunkkal való szembenézés lehetőségei tűnnek fel. A műfajokkal és technikákkal örökké kísérletező festőművész ezen a tárlaton az utóbbi időszak zománcmunkáit mutatja be, melyeket a bonyhádi Zománcárugyárban készített, évszázados technikákat használva, mégis teljesen modernné téve azokat.
A hosszúkás terem két oldalán két tükröt ábrázoló festmény fogadja a látogatót, mely a kiállítás egészének jelképévé lesz. A tükör az önismeret és a világ megkettőződésének szimbólumaként segít eligazodni egykorvolt és jelenkori létünk között. A bemutatott munkák ehhez idomulva kettőződnek, felmutatva dualista jellegüket, a dolgok színét és fonákját, azok ősi és mai megnyilvánulásait. A tárlaton a nőiség görög és római jelképei, valamint a XXI. század humanoid női robotja jelenik meg, amelyek mellett a kommunikáció régi és mai digitális formái tartanak tükröt egymásnak. A női lét kettőssége, a test és a lélek együtt mutatkozik meg, hogy kibontakozhasson teljes harmóniájuk.
A kiállítás középpontjában a római Vénusz istennő alakja áll, de a bölcs, majd, szörnyeteggé váló görög papnő, a tükröt tartó Medúza, a Gorgon nővérek egyike is megjelenik; illetve a szintén görög, félelmetes, kilencfejű női tengeri kígyó, a Hydra, mely a modern kor digitális világának válik allegóriájává. A kagylóból születő Vénusz a szépség, a szerelem és a termékenység megtestesítője. Ellenpontjaiként tűnnek fel a félelmetes, szintén vízből jövő, állatias női lények, akik az alvilághoz kapcsolódnak. Így a nőiség két különböző minősége, a magasztos és a démoni kerül egymással ellentétbe. A testi ösztönök és a lelki erkölcsiség így kettőzi meg a női létet, amellyel a tükör segíthet bennünket szembesülni, hogy mindannyian megpillanthassuk benne ismerős-ismeretlen önmagunkat, ahogyan Kosztolányi fogalmaz.
A mitológiai alakok mellett Sophia tűnik fel, a 2016-ban, Amerikában készített, majd szaúd-arábiai állampolgárként bejegyzett első női humanoid robot. Ennek szerepeltetése utópisztikus gesztusként értelmezhető, amellett, hogy tiszteleg korunk egyik legjelentősebb technikai vívmánya előtt. Sophia vonásait egy ókori egyiptomi királynő, Nefertiti és egy XX. század közepén élt szépségideál, Audrey Hepburn, valamint a feltaláló felesége arcának együttese adja. A nőiség szépségeszményei tehát korokon átívelve együttesen mutatkoznak meg a kiállításon. Ez a fajta ábrázolás azonban nem csupán mitológiai, lelki síkon jelenik meg, hanem a test szintjén is, az anatómiai pontosságú munkákban.
A bejárattal szemben, központi helyen látható a tárlat legszínesebb és legnagyobb alkotása, a négy sorból és oszlopból álló Feminine Forms, azaz Nőies formák című alkotásegyüttes. A tizenhat négyzetes csempéből álló, élénk színekkel készült, különböző, stilizált vagy direktebb, anatómiai pontosságú és formájú festmény erotikusan mutatja be a női nemi szervet. A tér közepén kaptak helyet a szintén zománcból készült Vénusz-plasztikák (Birth of Venus és Walking Venus I., II.), amelyeknek lágy rózsaszín és halványkék tónusai izgalmasan, térbeliségükben mutatják be a női nem legbecsesebb szerveit. Bennük a pars pro toto elvét követve a stilizált női test formája is feltűnik. A Vénusz születése című szobrok jelképezik a kagylóból származó eredetet, amivel nemcsak a már említett mitológiai hátteret idézik meg, hanem Sandro Botticelli legismertebb, 1486-ban készült, azonos című festményét is. A sétáló Vénusz szobrainak plasztikus rétegzettsége és démoni fekete színei izgalmas dinamikát sejtetnek.
A belülről láttatott emberi testek és fejek egyfajta belső tükrökként a CT képalkotó módszereit idézik meg, amelyekkel erős kontrasztba kerülnek a Sophia-robot portréjáról készült alkotások. Az emberi koponyák sűrű barázdáltsága a gondolkodó ember, a homo sapiens agytevékenységeit képezik le egy-egy rögzített időpillanatban, miként a képek címe is ezt mutatja: Fixed Thoughts, azaz Rögzített gondolatok. Ez a fajta komplex gondolkodásmód csak az emberre jellemző, a gépember nem képes rá. A humanoid robotok csupán emberi programozásból fakadó bináris kapcsolódások révén képesek mozogni és tevékenykedni, ami etikai problémák és kérdések sorozatát veti fel.
Az angyalokat, felhőket és égre néző ablakokat ábrázoló diptichonok és triptichonok lényei könnyedséget sugallnak. A kéken és fehéren gomolygó, kecsesen tovaszálló szeráfok az ősi, hagyományos kapcsolattartás alakjai, a földi és égi világ hírvivői. A tűzzománctáblákon a lágyan tovalibbenő szakrális lények mellett ipari tárgyakat, műholdakat és az iPhone ismert piktogramját, a megharapott almát fedezhetjük fel. A modern telekommunikációs eszközöket látva felvetődik a kérdés, hogy digitális világunkban szükségünk van-e még a mitológiai lényekre. A Clouds (Felhők) című képen ábrázolt, különleges, lebegő boncasztal egyfajta választ ad erre, hiszen benne a halál lelki tovaszállássá magasztosul. A kép a memento mori tudatosságára, az emberi élet végességére figyelmeztet, amelynek feldolgozásához, tudjuk, hogy mitológiai lényekre és transzcendens élményekre van szükségünk.
A kiállításon végigvonuló női motívumok tükrözése és megkettőzöttsége könnyen tetten érhető egy mai, sokat használt piktogramban. A tükröt tartó Vénusz szimbólumát láthatjuk a női mosdókon, zuhanyzókon, amelyben a szépség és a hiúság kettőssége jelenik meg. Horgas Karina tárlatát végigjárva talán kijelenthetjük, hogy valóban szükségünk van a bennünk lakó Vénusz tükörbe nézésére, illetve ezekre a képzőművészeti alkotásokra, hogy megértsük ősi hagyományainkban gyökerező posztmodern voltunkat, tehát régtől fogva ismerős, mégis ismeretlen valónkat.
Horgas Karina Vénusz születése című kiállítása a Pécsváradi vár (7720 Pécsvárad, Kossuth tér 1.) Szent László-termében 2022. május 8-ig látogatható.
