Velük jellemzően már nem csak a háttérben, sokkal inkább az árverések frontvonalában, a galériák képviselőiként találkozhatunk.
Elsőként Nagy Zsófia Nórát, a Bodó Galéria és Aukciósház galériavezetőjét kérdeztük szakmai pályafutásáról és azokról az ambícióiról, melyek jelentős léptékváltáshoz vezettek a galéria életében.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Milyen út vezetett Téged a műkereskedelem világába?
2014 végén, amikor már néhány hónapja festménybecsüsnek tanultam a művészettörténet mesterképzés mellett, kerültem a műkereskedelem vonzásába. A becsüsképzés indított el ebbe az irányba, azt gondoltam, hogy ez a legkézzelfoghatóbb része a szakmának, amihez igazán kedvem lenne. A tanulmányok mellett elkezdtem feltérképezni ezt a világot, ami akkor még számomra is misztikus volt: aukciókra jártam, katalógusokat böngésztem. Gyakornoki munkalehetőség révén kerültem a Falk Miksa utcába, ahol rövidesen az akkori Magyar–Francia Galériában végül megkezdhettem a szakmai munkámat.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Mi volt az elképzelésed a galériás tevékenységről a tanulmányaid elvégzése után?
Folyamatosan alakultak a terveim még az egyetemi éveim alatt. A műkereskedelmi galéria a legjobb helyszín volt ahhoz, hogy közvetlenül ismerkedhessem meg a műtárgyakkal, ne csak a vetítővásznon láthassam őket. Amikor elkezdtem a kis galériában dolgozni, sok minden mással is kellett foglalkoznom a szakmai feladatok mellett, például az üzemeltetéssel, vagy a kommunikációs csatornák megreformálásával is. Akkor egyébként még az volt az elképzelésem, hogy majd egy múzeumban szeretnék kurátor lenni, és kiállításokat rendezni. Mostanra azonban már eltelt nyolc év, és magához ragadott a műkereskedelem világa.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Mi lett a szakterületed, és az hogyan épült be a mindennapjaidba?
Amikor a szakdolgozatírásra került sor, számos alkotói életmű megtalált, amit fel lehetett volna dolgoznom, de nem igazán keltették fel az érdeklődésemet. A galériában lévő műtárgyak között azonban felfedeztem egy közös vonást, mégpedig a müncheni akadémizmus jelenlétét. Rájöttem, hogy szinte az összes engem körülvevő magyar festmény alkotója a Müncheni Akadémiáról került ki. Jellemzően az intézmény második generációs művészeiről van szó, akik Wagner Sándor, Liezen-Mayer Sándor, Benczúr Gyula tanítványaiként végeztek. Elkezdtem tehát az adatok gyűjtését, és folyamatosan kutattam az itthon és külföldön fellelhető, idekapcsolható műalkotásokat. Archívumokban, katalógusokban, a Műcsarnokban és a müncheni Glaspalast anyagában is kutattam. Különleges volt ezt a munkát úgy végezni, hogy nap mint nap a témához kapcsolódó festmények között lehettem. Nagyon megkedveltem például az állatfestők részletgazdag ábrázolásmódját, képeiket gyakran kézbe fogva is megvizsgálhattam. Örömmel gondolok azokra a saját fotókra is, melyekkel gazdagíthattam a kutatási anyagot.
◼Volt olyan eset, hogy egy festményt a kutatómunkád során fedeztél fel?
Többször is előfordult, például Margitay Tihamér Súgok magának valamit és a Veszett játszma című festménye is a galériába került. Sőt, jóval a szakdolgozat megírása után is voltak felfedezéseim. Többek között egy különleges festőpaletta, melyre több neves festő is ráfestett egy-egy részletes kidolgozottságú zsánerképet. A műegyüttes igazi kuriózumnak számít.
Bodó Galéria és Aukciósház fotó: Szuromi Gergő, MagicView
◼Kerültek műtárgyak fontos magán- vagy közgyűjteménybe a munkád során?
A közelmúltban a korábban galériánkban kiállított Molnár József Idill Pompejiben című műve került a Magyar Nemzeti Galéria állandó gyűjteményébe. A jelenlegi Molnár József-kamarakiállítást pedig éppen ezzel a festménnyel hirdetik. Sokat foglalkoztam a művel, tanulmányt is írtam róla, és egy ideig a galériánk falát díszítette. Jó érzés, hogy méltó helyére került.
Bodó Galéria és Aukciósház fotó: Szuromi Gergő, MagicView
◼Hogyan született meg az egykori Magyar–Francia Galériából egy nagyobb léptékű aukciósház ötlete? Hogyan valósult meg a Falk Miksa utca szívében működő Bodó Galéria és Aukciósház?
Korábbi galériánkkal szemben, 2017-ben felszabadult ez az üzlethelyiség, s ezt a kínálkozó alkalmat megragadva a Magyar–Francia Galéria anyagi lehetőségeinek és az én ambícióimnak köszönhetően sikerült átköltöztetnünk a gyűjteményt. Az átalakulás folyamata nagyon összetett volt, a jogi és adminisztratív lépésektől kezdve az eszközbeszerzésekig, új munkatársak felvételével és természetesen profilváltással nyitottuk meg a galériát. Az én feladatom lett a költözés lebonyolítása, majd kis idő elteltével már az első aukció minden részletének kidolgozása és megvalósítása is. Mindent az elejétől kezdve ki kellett találni és összeállítani: a leltárprogramot, a szerződéstervezeteket, a térkialakítást vagy az árverező kalapács beszerzését. Az aukciósház megtervezése olyan feladat volt, amely nem gyakran adódik az ember életében. Azt szoktam mondani, hogy egyszerre vagyok kurátor, művészettörténész, árverező, HR-es, könyvelő, bérszámfejtő, marketinges és pénzügyi osztályvezető. Komplex módon látom el a galéria működtetésének feladatát.
◼Mit láttál bele a galéria fehér falaiba, mit akartál itt szakmailag megvalósítani?
Azt gondoltam, hogy a hazai aukciós piacon helye van egy fiatalos csapatnak, modern ideákkal, ötletekkel. Szerettem volna több emberrel együtt dolgozni egy nagyobb helyiségben, ahol nemcsak kamaratárlatokat, hanem valódi, nagyszabású kiállításokat is létre lehet hozni. Ezek a vágyak tudtak és tudnak itt, a Bodó Galéria és Aukciósházban beteljesülni.
Bodó Galéria és Aukciósház fotó: Szuromi Gergő, MagicView
◼Melyik munkafolyamatot szereted a leginkább a mostani munkádban?
Az egyik kedvenc munkám az aukciós katalógus összeállítása; amikor összegyűlik kétszáz-kétszázötven műalkotás és az aukció stratégiai menetének figyelembevételével a saját elképzeléseim szerint párosíthatom a műveket. Emellett nagyon élvezem a kiállítási tér változtathatóságát, a súlypontok megtalálását és a címlapok elkészítését is. A legizgalmasabb pedig természetesen maga az árverés vezetése.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Milyen terveid vannak az idei évre?
Jelenleg egy Vajda Lajos stúdiós kiállítást rendeztem, de tervbe vettem a YouTube-csatornánkon futó, nagy sikerű Kultszerda videósorozatom továbbfejlesztését is podcast formában.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Melyik volt számodra a legkülönlegesebb műtárgy, amelyet a kezedben tarthattál?
Eddigi pályám során szerencsére majdnem mindegyik jelentős magyar festő műalkotását a kezembe vehettem. Az egyik művészeti vásárra kivittük Gross Arnold Barátkozások országútján című, majdnem háromméteres műalkotását, amelynek a szállítása is művészet volt – azt a festményt installálni pedig különleges élmény.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Melyik kiállítás vagy esemény volt a legmeghatározóbb számodra, amelyben te is részt vettél?
A Fenyő György elfeledett művészete című kiállítás előkészületeit élveztem a legjobban, a könyv megírása, a fantasztikus színvilágú, korábban együtt még sosem kiállított művek kurátori rendezése volt eddig az egyik legjobb kihívás.
Antik and Art Kiállítás és Vásár, Bálna Budapest, 2022. fotó: Extreme net
◼Van saját műtárgyad?
Nagy rajongója vagyok Szinyei Merse Pál Léghajó című művének, és mivel nem a Nemzeti Galéria állandó gyűjteményében élek, így a barátnőim egy különleges esemény alkalmával megleptek egy fiatal kortárs művész, Ronga Eszter léghajót ábrázoló művével, amely egyben nagyon jó emléket jelent számomra.
Nyitókép: Fotós: Hegedűs Bence/4K MEDIA STUDIO Kft.
