A verbita Német László, akit most belgrádi érsekként bíborosi rangra emelt a pápa, jól ismert Cebuban, a Fülöp-szigeteken. A kilencvenes években a helyi verbita egyetemen dolgozott egyetemi lelkészként. Egy ottani cikk szerint „az egyetem közkedvelt lelkésze volt”.
A túlnyomórészt katolikus Fülöp-szigetekiek körében valóban gyakori téma az, vajon ki lesz a következő Szentatya. Sokan persze örülnének, ha honfitársuk, Luis Antonio Tagle bíboros kerülne Szent Péter székébe. Többségük azonban úgy gondolja, hogy most ismét európai fogja vezetni a katolikus egyházat.
Német László (szerbül: Ладислав Немет vagy Ladislav Nemet) a római katolikus egyház szerbiai vezetője Hódságon (Odžaci), az akkori Jugoszláviában született, 1971-től 1976-ig a szabadkai Gymnasium Paulinum középiskolába járt. Nagybátyja, Suhajda Lajos verbita atya ismertette meg a verbita misszióval, amelyet kezdettől fogva magáénak érzett. Az Isteni Ige Társaságába lépve filozófiai és teológiai tanulmányait a lengyelországi Pieniężnóban végezte, majd pappá szentelése után a Pápai Gergely Egyetemen doktorált dogmatikából.
San Carlos Egyetem, Cebu City (Wikipedia)
Miután misszionáriusként dolgozott a Fülöp-szigeteken és káplánként a cebui San Carlos Egyetemen, 1994-től Ausztriában, Mödlingben lett teológiaprofesszor, emellett a Szent Gabriel Missziósház prefektusa és segédlelkész volt a közeli Südstadt plébániáján. 2000 és 2004 között a Szentszék missziójának munkatársa az ENSZ Bécsi Nemzetközi Központjában, illetve teológiaprofesszor Zágrábban. Nagy örömet jelentett számára, amikor 2004-től 2007-ig
a Magyar Verbita Rendtartomány tartományfőnökévé
választotta, s így Magyarországra került. Miután még római tanulmányai idején szerteágazó kapcsolatrendszert alakított ki a magyarországi egyházmegyékkel is, 2006 júliusában a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára lett, és missziológiát tanított a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán.
XVI. Benedek pápa a vajdasági Nagybecskerek püspökévé nevezte ki (magyarkurir.hu, fotó: Merényi Zita)
A Gondviselés azonban visszavezette szülőhazájába. 2008. április 23-án XVI. Benedek pápa a vajdasági Nagybecskerek (Zrenjanin) püspökévé nevezte ki. 2016 óta a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke, amely Koszovót, Észak-Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát foglalja magában. 2022. november 5-én
Ferenc pápa belgrádi érsekké nevezte ki, s az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) alelnöke
lett. Tavaly decemberben Ferenc pápa bíborossá kreálta, címtemploma a római Lido di Ostián található Santa Maria Stella Maris. Ő az első szerbiai születésű bíboros.
A belgrádi Boldogságos Szűz Mária mennybevétele székesegyház (Wikipedia)
Német László anyanyelve, a magyar és a többségiek által használt szerb mellett angolul, németül, lengyelül, olaszul és horvátul beszél. Nyelvtehetségén kívül az ezen is alapuló kapcsolatépítésben is kiváló. Sokszínű kulturális közegből származik, gyermekkorától fogva
abban nevelkedett, hogy meg kell ismerni mások kultúráját.
Lengyelországban a tágabb szláv kultúrával, ausztriai munkája idején a német nyelvterülettel, majd római tanulmányai révén a világméretű katolikus egyház központi szervezetével ismerkedett meg.
Fejlődésének személyes oldalát egykori lengyel professzora, Waldemar Wesoły verbita atya mutatja be: „Emlékszem arra a pillanatra, amikor 1977 augusztusának végén Suhajda Lajos verbita atya Újvidékről elhozta unokaöccsét, Német Lászlót Pieniężnóba, a lengyel verbiták szemináriumába tanulni.
Az ifjú Vladónak hosszú haja volt, vidám szeme, és könnyen teremtett kapcsolatot mindenkivel.
Kezdettől fogva beszélt lengyelül. Nyelvtudása idővel egyre javult.”
A verbita szeminárium Pieniężnóban (Wikipedia)
Ausztriai prefektusként, 2000 szeptemberében elfogadta a felkérést, hogy tartson éves lelkigyakorlatot a szemináriumi rendtestvérek számára. „Már nem volt olyan hosszú haja, mint huszonhárom évvel korábban, de
a szeme vidám maradt, és továbbra is mindenkivel szívesen beszélgetett.
Az első beszéden a kápolnában hatvan szeminarista és húsz örökfogadalmas rendtestvér gyűlt össze. Vlado atya világosan, kommunikatívan és érthetően beszélt. Bemutatta a szerzetesi és a missziós élet teológiáját. Sok időt szentelt lelkiségünknek. Helyes és érthető lengyel nyelvet használt.”
Bíborosi kinevezés – pofon a horvátoknak?
Egyházpolitikai szempontból fontos tény, hogy Zágráb, Horvátország fővárosa, ahol eddig „mindig” volt bíboros, ezúttal bíboros nélkül maradt, míg a rivális és többségében nem is katolikus Szerbia a történelem során először bíborost kapott. „A jelöltek listája nagy meglepetést okozott a katolikus világban” – írja Grzegorz Górny lengyel publicista, Ivica Šola horvát teológus Négy pofon Ferenc pápától című cikkére hivatkozva. Šola szerint az új bíborosok listájával a pápa „lesújt” „a homoszexuálisokkal szemben türelmetlen” Afrikára, az „oroszokkal szemben ellenséges” Ukrajnára, és a „fontoskodó Európára”.
Majd részletesen kifejti, miben áll a Vatikán által honfitársainak adott „negyedik pofon”. Várható volt, hogy az új zágrábi érsek, Dražen Kutleša is bíboros lesz, Ferenc pápa azonban úgy döntött, hogy Zágráb, az erősen katolikus Horvátország fővárosa továbbra is bíboros nélkül marad. A publicista
a vatikáni adminisztráció kedvenceként írja le Németet, aki rendkívül aktív az európai egyházak zsinati folyamatainak előmozdításában.
Liberális teológiai koncepciókra hajló gondolkodóként mutatja be.
A zábrábi székesegyház (Wikipedia, fotó: Nikola Bozhinov)
Horvátország és Szerbia politikailag feszült viszonyában Német bíborosi kinevezésének politikai jelentőséget tulajdonít. Szerinte „Német a horvát nyelv és a vajdasági horvátok horvát identitásának megtörésében is nagyon aktív volt. A liturgiát kizárólag szerb nyelven ünneplik, ami nem a katolikus egyház liturgikus nyelve”.
Šola azt állítja, hogy az új belgrádi bíboros nagyon jó kapcsolatot ápol Alexander Vučić szerb elnökkel, és intenzíven dolgozik az oroszbarát Vučić–Orbán tengely megerősítésén. Šola szerint
Belgrád ezért kapott bíborost, Zágráb pedig nem, ami „a horvátok arculcsapása”.
Horvátországban, ahol a boldog Alojzije Stepinac életét adta hűségéért a péteri székhez, hamarosan nem lesz pápaválasztó bíboros, de Belgrádban lesz” – panaszolja.
A horvát teológus úgy gondolja, hogy az új bíboros aktívan akadályozta Alojzije Stepinac boldoggá avatását, és ebben együttműködik a szerb állammal és az ortodox hatóságokkal.
Kritikusai szerint Stepinac érsek a második világháború idején támogatta a nácibarát usztasa horvát rendszert,
s nem emelte fel a szavát annak zsidó- és szerbellenes megnyilvánulásaival szemben. Ferenc pápa 2019 májusában azt nyilatkozta, hogy a szentté avatás kérdésében tanácsot és segítséget kért Iréneusz szerb ortodox pátriárkától. Želimir Puljić érsek, a Horvát Püspöki Konferencia volt elnöke kijelentette, hogy a szerb ortodox egyház részvétele Stepinac szentté avatásában negatív precedenst teremtene a katolikus egyházban.
Alojzije Stepinac szobra Melbourne-ben (Wikipedia)
Pietro Parolin bíboros államtitkár 2020. szeptemberi horvátországi látogatása során tett megjegyzéseit a horvát kommentátorok és elöljárók úgy értelmezték, mint annak egyértelmű jelét, hogy Stepinac ügyében Ferenc pápasága idején nem lesz előrelépés. A szentté avatás kudarcát sokan annak tulajdonítják, hogy szerb ortodox vezetők találkoztak Ferenc pápával és őket Német bíboros is támogatja, így a horvátországi katolikus egyház újabb „arculcsapást” kapott.
Šola gondolkodásmódja azonban Horvátországban is bírálatot váltott ki.
„Kritikájában Šola átlépi a professzionális és etikus újságírás határvonalát
azzal, hogy pontatlan állításokat fogalmaz meg Német bíborossal kapcsolatban. Az ilyen kijelentések súlyosan ronthatják, veszélyeztethetik személyes és szakmai hírnevét, és alááshatják a közösség belé vetett bizalmát” – írja kritikusan Aurelie Nimarin publicista.
Hidat épít a kultúrák között
Nyugati források egészen másképpen látják Német Lászlót. Christian Stranz osztrák verbita tartományfőnök sajtóközleményben méltatta a belgrádi érsek „megnyerő modorát”, aki egyben „kiváló hálózatépítő”. Más nyugati források is nagyra értékelik, hogy Német László, aki 2021 óta az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) alelnöke, hidakat kíván építeni a különböző országok és kultúrák, Kelet és Nyugat között.
Találkozás Ferenc pápával (Vatican News)
Egyik vezető szervezője volt a szinodalitásról szóló szinódus európai résztvevői számára Linzben szervezett workshopnak. „A szinódus nem egy pillanat, hanem egy folyamat” – hangsúlyozta a Kathpress-interjúban. Német meg volt győződve arról, hogy az eddigi zsinati folyamat megerősítette az egymás iránti bizalmat az európai egyházi képviselők között. Megmutatta, hogy
lehetséges az egymással való beszélgetés új kultúrája.
Német László fontos programbeszédeként értékelhető az a prédikáció, amelyet 2023-ban Kismartonban tartott Szent Márton, Burgenland védőszentjének ünnepén. Ebben bírálta az Európai Unió államainak egymástól és az EU egészétől egyre fokozódó kölcsönös elszigetelődését. „Ma azt látjuk, hogy
Európa lassan feladja vívmányait, és ismét egy sötét szakaszba süllyed.
Mindössze tíz évvel ezelőtt szabadon lehetett utazni az Európai Unióban, ma viszont minden országhatáron megállítanak és ellenőriznek.” Ezt a hidegháborús korszakhoz hasonlította, emlékeztetve a valaha a közelben húzódó vasfüggönyre.
Beiktatásán a belgrádi székesegyházban (Belgrádi Érsekség, kc.org.rs)
Véleménye szerint ebben a helyzetben
a világnak minden eddiginél nagyobb szüksége van az irgalomra és az igazságosságra.
Szent Mártont, aki akkoriban sokat utazott a római világban, a migránsok védőszentjeként mutatta be, vagyis a „jobb életet, a jobb életesélyeket kereső emberek védőszentjeként”. E homíliájával olyan értékeket hangsúlyozott, melyek éles ellentétben állnak azzal, amivel horvát nacionalisták vádolják őt. Azt gondolom, hogy a Kismartonban hangoztatott értékek azok, amelyek Német bíboros szellemi arcélét ténylegesen meghatározzák.
Nekünk, magyaroknak pedig különleges esélyt jelent, hogy valószínűleg két magyar bíborossal vehetünk részt a pápaválasztó konklávén. Ezért fontos, hogy valamennyien támogassuk a magyar verbita bíborost, aki hosszas és küzdelmes sorsa révén különleges helyre emelkedett a világ egészét átfogó Katolikus Egyház életében.
