Kevin Farrell, a halálhírt bejelentető bíboros szerint „Ferenc pápa arra tanított minket, hogy hűséggel, bátorsággal és egyetemes szeretettel éljük meg az evangélium értékeit, különösen a legszegényebbek és a legelesettebbek javára”. Utolsó, húsvéti üzenetében arra hívott fel mindenkit, aki politikai felelősséget visel a világban: arra használja a rendelkezésre álló forrásokat, hogy segítse a rászorulókat, leküzdje az éhezést és támogassa a fejlődést előmozdító kezdeményezéseket. 

Jorge Mario Bergoglio pápává választásakor már

névválasztásával jelezte programjának fő üzenetét, amikor a szegények iránti alázatos szolgálatban élő Assisi Szent Ferencet nevezte meg példaképéül.

Noha jezsuita szerzetesként komoly elméleti teológiai jártassággal rendelkezett, elsősorban a legegyszerűbb emberek nyelvét is értő, és azon szólni tudó lelkipásztorként ismerhettük meg. 

A cselekvő szeretet hirdetője volt, Jézus intésének szellemében : „Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki ezt mondja nekem: Uram, Uram, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát”. „Éheztem és ennem adtatok, szomjaztam és innom adtatok, vándor voltam és befogadtatok, mezítelen és fölruháztatok, beteg voltam és meglátogattatok, börtönben voltam és fölkerestetek.”

Az irgalmas szamaritánusról szóló jézusi parabola és a tökéletesség útját hozzá fordulva kereső gazdag ifjúnak adott tanács szellemében

Ferenc pápa nem szűnt meg a kiszolgáltatottak, a társadalom peremére szorultak, a harmadik világ szegény országainak szószólója lenni;

osztozásra hívta a híveket és a népeket, hogy mindenki emberhez méltó életet élhessen. 

Ferenc pápa Budapestre érkezik a 2021. évi Eucharisztikus Világkongresszusra (fotó: Vatican News)

 

Nagy hangsúlyt helyezett az egyéni jótékonykodás mellett a szegénység strukturális okainak megszüntetésére. A harmadik világból érkezve jól látta a pénz istenítésén, a profit mindenhatóságán és a gazdag országok erőfölényén alapuló gazdasági világrend pusztító jellegzetességeit: „Ez a gazdaság öl!” – merte éles szavakkal összegezni véleményét, az egyéni megtérés mellett társadalmi változásokat szorgalmazva. A nyolc boldogság szellemében a szelídség, az irgalom és a békességszerzés embere volt. Minden fontos beszédében kiállt a háború sújtotta térségek szenvedő lakóiért, szívós következetességgel próbálta párbeszédre bírni a szemben álló feleket, s megbékített polgárháborúkban egymást gyilkoló afrikai hadurakat.

Fáradhatatlanul kereste a megértés és a kiengesztelődés útját a különböző vallások és civilizációk között.

Apostoli útjain tisztelettel kereste a kapcsolatot nem keresztény vallási vezetőkkel.

Ferenc pápa, elődei munkásságát továbbgondolva, a katolikus egyház társadalmi tanítását új színnel gazdagította, rámutatva az emberiség jövőjét veszélyeztető környezeti válság okaira. „A felfokozott fogyasztás világa egyben a mindenfajta élettel való rossz bánásmód világa” – figyelmeztetett, a teremtett világ megóvására ösztönözve a világ gazdasági és politikai döntéshozóit. „Az átfogó ökológiához a mindennapi élet egyszerű gesztusai is hozzátartoznak, amelyek megtörik az erőszak, a kizsákmányolás és az önzés logikáját.” 

„Isten, aki nagylelkű elköteleződésre hív minket, és arra, hogy mindent neki adjunk, eltölt minket a szükséges erővel és világossággal, hogy előrehaladhassunk. E világ szívében továbbra is jelen van az élet Ura, aki nagyon szeret minket. Ő nem hagy el bennünket, nem hagy magunkra, mert végérvényesen eggyé vált földünkkel, és szeretete mindig segít, hogy új utakat találjunk. Áldott legyen!”