Ősi szokás a zarándoklás, amely a hit elmélyítését, megerősítését szolgálja. Már az első századtól fellelhetők emlékek arról, hogy az első zarándokok Jézus életének helyszíneit keresték fel a Szentföldön, a Mária-templomokhoz való zarándoklás pedig a középkorban alakult ki. A magyarországi ferences gyalogos zarándoklat története a Varsó–Częstochowa gyalogos zarándoklattal kezdődött: a ferencesek és a ferences gimnáziumok növendékei már a nyolcvanas években részt vettek ezen a lengyelországi eseményen.
A kiutazás azonban az 1990-es évek elejétől drágább és bonyolultabb lett, ezért a ferencesek elkezdték kialakítani saját hazai zarándokútjukat, amelyet 1995-ben jártak be először: Esztergomból a mátraverebély-szentkúti Mária-kegyhelyhez. Az első szervezők Varga Kapisztrán, Magyar Gergely és Hegyi Bálint ferencesek voltak. A szerzetesek mellett a kezdeti időszakban főleg az esztergomi és a szentendrei ferences gimnáziumok diákjai és öregdiákjai vettek részt a programon, később pedig az ország számos településéről egyre többen csatlakoztak a csapathoz: a létszám 2019-ben már több mint 200 fő volt.
Az útvonal
Az útvonal kialakításában fontos szerepet játszott, hogy a zarándokok olyan településeket is érintsenek, ahol jelen vannak a ferencesek. Nagyboldogasszony előestéjén, augusztus 14-én az esztergomi ferences rendházban gyülekeznek a résztvevők, ahonnan másnap indulnak útnak. Az első állomás Szob, ahol Szűz Mária tiszteletére ajánlanak szentmisét. Innen Márianosztra, a lengyelországi Częstochowa testvértelepülése felé veszik az irányt. A második nap reggelén a résztvevők a márianosztrai Kálvária-domb szabadtéri oltáránál napfelkeltekor szentmisén vesznek részt. A zarándokok erdei utakon haladnak tovább, hogy este Kemencére érkezzenek. Másnap Drégely várát érintve Patak felé tartanak, ahol alkonyatkor játékos Ki mit tud?-on mutathatják be ismereteiket. A zarándoklat negyedik, emberpróbáló napján Szécsényig több mint harminckilenc kilométert kell megtenniük – az utolsó órákat már sötétben, egy forgalmas út mentén. Ez igen nagy fegyelmezettséget követel mindenkitől. A szécsényi ferences kolostor fogadja a zarándokokat, akik reggel innen indulnak végső célpontjukhoz: Mátraverebély-Szentkútra.
Mozgó kolostor
A zarándoklat programját a szervezők úgy állítják össze, hogy abban szerepeljenek a kolostor mindennapi életére is jellemző gyakorlatok. A zarándokok így néhány napig megtapasztalhatják, hogyan élnek a szerzetesek. Ahogyan egy szerzetes számára fontos, hogy lehetőleg mindennap mondjon szentmisét, úgy a zarándoklat is mindennap szentmisével kezdődik. A reggeli dicséret a szerzetesi élet fontos része, s ezt a zarándokok is elimádkozzák: kora reggel vagy már útközben. Emellett mindennap van elmélkedés, hiszen a szerzetesnek is mindig kell időt találnia a csendes elmélkedésre, elmélyülésre. Az esti megérkezéskor a zarándokok vecsernyét imádkoznak, ami a szerzetesi életben a nap terhének letétele utáni kitüntetett közös imádság. Az estékre szervezett közösségi programok a szerzetesi rekreációhoz hasonlítanak, s minthogy a kolostor életének a közös étkezések is fontos pillanatai, ekkor a zarándokok is vidámabb, kötetlenebb együttlétet élnek meg.
Jelenlét
A Ferences Ifjúsági Zarándoklat programja a közös imádságok, az elmélkedések, a gyaloglás, az étkezések és a megpihenés. A ferences lelkiségben jelen lévő egyszerűség ebben is megmutatkozik. Dobszay Benedek OFM, a zarándoklatok korábbi szervezője szerint: „A zarándoklaton talán az a legfontosabb, hogy mindig arra figyeljünk, ami éppen történik. Ez valójában egy keresztény álláspont:
fontos a múlt, de nem szabad a múltba révedni. Fontos a jövő is, de nem ábrándozhatunk állandóan, hogy mi vár még ránk.
Keresztényként tehát fontos, hogy meg tudjuk ragadni a pillanatot, és abban jól jelen tudjunk lenni. Aki ebbe bele tud helyezkedni, az igazán szép dolgokat tud megélni.”
A zarándoklaton – úgy, ahogyan a Varsó–Częstochowa úton is – a hivatásokért imádkoznak, de a közös szándékon kívül minden résztvevő egyéni kéréseit is magával viszi az úton. Gyógyulások, megtérések, istenélmények és fontos találkozások kötődnek a zarándoklathoz, és éppúgy több szerzetesi hivatás születik, mint ahogyan sokan itt találják meg jövőbeli házastársukat is. Mindegy, házas vagy szerzetesi életre szól az elhívás: a legfontosabb, hogy mindenki meghallja, milyen életre hívja őt az Úristen. A 2021-es zarándoklat mottója éppen ezért a 24. zsoltárt idézi: A Te utaidat, Uram, mutasd meg nekem! (Zsolt 24,4)
