– Egy régi álom kezd beteljesülni. Dargay Attila forgatókönyve alapján készül a Csongor és Tünde rajzfilmváltozata.

– Igen, a sok évtizedes filmterv megvalósításán dolgozik a Cinemon Entertainment stúdió Pálfi Zsolt és Máli Csaba rendezők vezetésével. A férjem hihetetlen nagy szerelme volt Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje, soha nem mondott le arról, hogy egyszer majd megvalósul az animált változata, ezért is külön öröm ez számomra. Egy időben állandóan hurcolgatta magával Vörösmarty kötetét, foglalkoztatta a megrajzfilmesítésének lehetősége. Jegyzeteket, vázlatokat készített. Aztán a forgatókönyv is elkészült, de a gyártás egykoron elmaradt. Azonban bízott abban, hogy az utódok egyszer elkészítik ezt a művet. Ennek az ideje jött most el.

– Mennyire lehet egy klasszikus irodalmi alkotást átültetni a rajzfilm világába?

– Ez régi kihívás ebben a szakmában. A rendszerváltás előtt, a Pannónia Filmstúdió hőskorában is többnyire irodalmi adaptációk készültek. Ha egy rendezőnek volt egy ötlete, amelyből filmet szeretett volna csinálni, akkor elsősorban klasszikus irodalmi anyagot szedett elő és azt próbálta megfilmesíteni, mert azok könnyebben kerültek elfogadásra magasabb helyeken. Ugyanis a minisztériumban döntöttek a filmek sorsáról, és ott az irodalmi alkotásokat szerették, mondván, azok már kiállták az idő próbáját. Látható, hogy az első egész estés filmek is mind ilyenek: János vitéz, Ludas Matyi, Vuk stb. Azaz a Pannónia Filmstúdió is könnyebben tudott pénz szerezni a szépirodalmi adaptációkra.

– Ugyan kiállták az irodalmi művek az idők próbáját, de mennyire érdekesek ma ezek az alkotások?

– A Csongor és Tündének kiváló romantikus hangulata van, gyönyörű irodalmi alkotás, de mi tagadás: Vörösmarty másfél évszázados szövege már kicsit fárasztó – kiváltképpen a fiatalok számára. Természetesen a szépirodalmi mű értékéből ez semmit nem von le. Férjem már évtizedekkel ezelőtt is igyekezett úgy megírni a forgatókönyvet, hogy a gyerekek számára élvezetes legyen. Azaz a Dargay-féle változat egy kedves, aranyos történet, hiszen az a legfontosabb, hogy a gyerekek által érthető film készüljön. Ha ehhez pedig egyszerűsíteni vagy változtatni kell a szövegen, akkor ezt kell tenni. Így is tettünk. Tudom, hogy az irodalmárok szemében ez bűncselekmény, de az animációs film egy egészen más műfaj. Nem lehet mindenben az irodalmi művet másolni. A kettőnek más a feladata. Vörösmarty szövegén finomítani kell, ha nem így tennénk, akkor a nézők egy része fél perc múlva kirohanna a vetítésről.

Dargay Attila kommentárja Vörösmarty Csongor és Tünde című művéhez (a szerző fotója)

 

– Mikorra várható a Csongor és Tünde bemutatása?

– A munkálatok már javában zajlanak, a tervek szerint jövő év végére készülhet el a film. Nincsenek könnyű helyzetben a készítők, mivel ez a régimódi rajzstílus többletmunkát jelent. Ugyanakkor azt szerettem volna, hogy Attila eredeti figuratervei alapján készüljön el a film. Minden karakterében ott van a bűbáj, a derű, akárcsak más rajzfilmjeiben. A három kis ördögfiókát kifejezetten szerette. Ők a pokolból származó, izzó szemű ördögök. A cél, hogy egy kedves hangulatot idéző családi film készüljön a Csongor és Tündéből. Úgy látom, hogy erre minden adott.

– A film lelkét a karakterek adják majd?

– Meglátásom szerint igen. A történetben nem lesz változás az eredeti műhöz képest. Attilának viszont az volt az erőssége, hogy valami többletet, játékosságot tudott vinni a figurák karakterébe és magába a cselekménybe is. Ezek pedig segítették a történet továbbvitelét. A humor mindig jó eszköz a figyelem ébren tartására. Ha a humort és a derűt sikerül előidézni, akkor, és ebben biztos vagyok, sokak szívébe belopja majd magát a film.

Nyitókép: Henrik Irén operatőr, Dargay Attila özvegye