Egy ideje már terveztem írni az új Gyűrűk Ura-sorozatról. Pontosabban arról az Amazon- produkcióról, ami nyomokban Gyűrűk Urát is tartalmaz. Sajnos Jeff Bezosék sorozata olyan pocsék, hogy igen nagy lelkierőt követelt a végigszenvedése. Csak most sikerült a végére érnem. A vicces, hogy előzetes feltételezéseimmel ellentétben
még csak nem is a messziről bűzlő ideológiai propaganda a legfájdalmasabb benne, hanem hogy dög unalmas az egész.
Tudni kell: az Amazon úgy készítette el A Hatalom Gyűrűit, hogy nem is rendelkezett a Szilmarilok és a Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről jogaival. Annak a két „teljesen jelentéktelen” könyvnek a jogairól beszélünk, amelyekben Tolkien felvázolja, milyen események előzték meg az Egygyűrű elpusztításának epizódját. Hogy mesélsz el egy történetet úgy, hogy nem mesélheted el? Nos, sehogy.
Amit látunk, annak néhány ismertebb karakteren, helyszínen és tágabb történelmi kontextuson kívül gyakorlatilag semmi köze Tolkienhoz.
A legkevesebb az lett volna, hogy a rajongók és a szerző iránti tiszteletből legalább nem „adaptációnak” nevezik a művüket. Egyébként minden idők legdrágább sorozatáról beszélünk, szóval elvileg lett volna bőven pénz a jogok kifizetésére.
A Hatalom Gyűrűinek fő üzenete a következő: a nők jók, a férfiak rosszak. Erre sikerült szűkíteni a hagyományos tanításokban, példaértékű szereplőkben és katartikus történeti elemekben gazdag tolkieni mondanivalót. A nők bátrak, erősek, függetlenek, nagyszerű vezetők, a férfiak pedig gyengék, szűk látókörűek és elnyomók. Még mielőtt félreértéseknek adnék alapot, szeretném leszögezni,
nem azzal van a baj, hogy az alkotás a korábbi filmekhez képest megpróbál a női karakterekre jobban koncentrálni, hanem azzal, hogy ezt rettentően ügyetlenül és szájbarágósan teszi.
Ráadásul a sorozat készítőinek nem sikerült figyelembe venniük azt az „apróságot” sem, hogy a Gyűrűk Ura világához kapcsolódó könyvekben sosem azon volt a hangsúly, hogy a két nem közül melyik vesz részt a megpróbáltatásokkal teli küldetésekben. Az, hogy többnyire (noha koránt sem kizárólag) férfiak a főszereplők, nem központi tényező.
Tolkien számára a hagyományos ideák átadása volt a fókuszban. Itt viszont pont az ellenkezőjét látjuk.
Nem az a cél, hogy a hősiesség ideáját minél tisztábban és a néző számára minél magával ragadóbban bemutassák, hanem hogy olyat a nő is tud. Nem az isteni és természeti renddel összhangban működő uralkodói minőség felemelő ábrázolása a lényeg, hanem hogy vezető márpedig nő is lehet. Nem a nemi különbségeket egységgé kovácsoló szerelmet ismertetik, hanem azt a meglehetősen vitatható üzenetet, hogy a nőknek semmi szükségük férfira.
Tolkiennál férfi volt a fő-főszereplő? Akkor most nő lesz. Tolkinnál férfi uralkodókon és hősökön múlott Középfölde sorsa? Most női vezetőktől és harcosoktól fog függeni. Mérgezően férfias hobbitok fogtak veszélyekkel teli kalandba? Ebben a sorozatban megkapod Frodó és Samu női változatát. Ezzel szemben szinte nincs olyan jelenet, ahol a férfiakat ne bugyuta, tökkelütött véglényekként állítanák be, akik végig ki vannak szolgáltatva a nők döntéseinek. Ez ebben a formában túl fantáziátlan és egysíkú.
Nem meglepő, hogy az eredmény erőltetett majmolásnak hat, ami leginkább paródiájának tűnik annak, amire látszólag alapoz.
Pedig még a történeti hűség hiányának ellenére sem lett volna ez feltétlenül reménytelen vállalkozás. A Gyűrűk Ura-univerzum elég tág ahhoz, hogy önálló alkotások is helyet kaphassanak benne, már amennyiben képesek megőrizni az eredeti művek szellemiségét. Itt viszont pontosan ez nem sikerült. A sorozat leginkább csak külsőségeiben, zenéjében és látványában próbál valamennyire hajazni Peter Jackson trilógiájára.
Mindent, ami a szívét-lelkét adta a könyveknek és a korábbi filmeknek, teljesen kiirtott magából a sorozat.
A lényegibb dolgokhoz érve a színvonal exponenciálisan csökken. Ebből a legsajnálatosabb, hogy a Tolkien által oly mesterien átadott tradicionális üzenet is a feledés homályába vész. Helyét korunk hátunk közepére sem kívánt legújabb elmeroggyantságai veszik át, és a gyenge dialógusok, a kidolgozatlan, érdektelen karakterek és a logikátlan történetvezetés még inkább a nézhetetlenség határa alá süllyesztik ezt az amúgy sem könnyen fogyasztható alkotást.
