Tavaly folytatódott a Magyar népmesék című televíziós rajzfilmsorozat forgatása, amely 2012-ben befejeződni látszott, ám idén a Kecskeméti Animációs Film Fesztiválon két új részt mutattak be.
A százrészes Magyar népmesék sorozat a Kecskemétfilm legismertebb és legszeretettebb alkotása, így a mostani sorozat igyekszik mindent megtartani az elődök értékeiből. Az új fejezetek Csákovics Lajos sorozatrendező mellett Bogyó Péter, Király Krisztián és Maticska Zsolt nevéhez kötődnek. Nagy kihívás egy klasszikus sorozat folytatása, hűek akartunk lenni az értékekhez, a korábbiak vizuális világához. S az eredmény sem maradt el, a 17. KAFF-on A királyfi meg három cimborája az európai tévésorozatok között első díjat nyert. Ennek a résznek a rendezője Bogyó Péter volt.
Mikulás Ferenc
Fotó: Tóth Gábor
A siker a legjobbkor érkezett…
Annak idején kihívásokkal teli időszakban indult a Pannónia Filmstúdió Kecskeméti Műterme. Nem igazán kaptunk megrendeléseket Budapestről, ugyanis a Pannónia Filmstúdió sem volt teljesen felkészülve egy vidéki műhely megnyitására és ellátására. Ebben a helyzetben nem tudtam mást tenni, mint hogy
jártam a megyét, Kecskemét környéki cégeket kerestem fel, hogy reklámfilmeket készítsünk a számukra. Ezek abból a szempontból voltak jók, hogy a reklám koncentrált műfaj, azaz a kollégák megtanulták, hogyan lehet „sűrítve” elmondani történeteket. A reklámfilmeken kívül igazán más munkánk nem volt, akkor találtam ki a Magyar népmesék sorozatot.
Szerencsénkre a Magyar Televíziónak is tetszett a gondolat. Jankovics Marcell-lel a magyar népművészetből indultunk ki, és alkottuk meg a sorozat vizuális világát. Nagyon boldog vagyok, hogy ennyi év után is újabb és újabb generációkat örvendeztetnek meg a filmjeink, látható az online érdeklődés folyamatos a sorozat iránt.
Mely sorozatok követik a közkedvenc Magyar népmesék szériáját?
Ha az online nézettséget tekintjük, a Mesék Mátyás királyról a következő. Amikor a Magyar népmesékhez válogattuk a történeteket, feltűnt, hogy rengeteg Mátyás királyról szóló mesénk van. Úgy gondoltuk, érdemes lenne azokat külön rajzfilmsorozatban feldolgozni. A Magyar népmesék után ez a tervünk is megvalósulhatott. Ujváry Lászlónak megtetszettek a mesék, szabad kezet kapott a rendezéshez, persze a történelmi hűséghez alkalmazkodnia kellett, így készült el a Mesék Mátyás királyról című sorozatunk
Kecskeméten készült a kedvelt Vízipók-csodapók is.
A Vízipók-csodapók sorozat nehezebben indult el, mint a korábbiak. Budapesten készült el az első rész, amikor bemutatták egy német forgalmazónak, ő azon a véleményen volt, hogy
ezt a sorozatot nem szabad megcsinálni, mert csúnyák a figurák, nem fogják szeretni a gyerekek.
Akkor a stúdió vezetője, Matolcsy György megkérdezte, hogy ennek ellenére érdekelne-e minket a sorozat? A sorozatterv irodalmi könyveit olvasva úgy éreztem, a hangsúly nem a különböző rovarok, bogarak bemutatásán van, a történet inkább a barátságról szól. Nyugodt szívvel mondtam: megcsináljuk.
A siker nem maradt el: a világ számos pontján megvásárolták és vetítették. Elismerően szólt róla többek között a japán császár is, akinek az egyik kedvence volt. Ő amúgy is nagyon szerette a víz alatt élő állatokat és növényeket. Sok évtized alatt megannyi gyermek tetszését is elnyerte. Háromszor tizenhárom rész készült el abból a sorozatból, amely már az elején majdnem félbeszakadt.
Vízipók-csodapók eredeti rajzfilm cell
Fotó: Tóth Gábor
Mitől lesz igazán jó egy sorozat?
Nehéz erre választ adni. Meglátásom szerint akkor jó egy animációs sorozat, ha nincs benne dialóg vagy narráció, a nézőnek kell megfejtenie az eseményeket, s gondolatban és érzelmileg is azonosulni kell a látottakkal. Ez kifejezetten fontos a gyermeki fantázia fejlődése szempontjából. A Leo és Fred sorozatunk ilyen volt. Gyakorlatban látjuk, hogy máig működik, a stúdióba évente többezer gyermek látogat el és nincs alkalom, hogy ne vetítenénk le egy-egy Leo és Fred-epizódot. Élmény figyelni, hogy a gyermekek hogyan fejtik meg a történetet, és érzelmileg hogyan követik a sorozatot.
Öt évtized után maradt még olyan sorozatterve, amely nem valósult meg?
Rögtön kettőt is említek: mindig fontosnak éreztem azoknak az értékeknek a továbbadását, amelyekbe mi beleszülettünk. Kecskeméten is ezen dolgozunk. Ezt a tendenciát folytatni kell, mert ez az említett sorozatok sikerének egyik titka. Régi álmom Kossuth Lajos életének bemutatása rajzfilmsorozatban, irodalmi könyveit még Katona Tamás történész írta meg. Sajnos forrás hiányában egyelőre fiókban porosodnak. Hiszek abban, hogy Kossuth Lajos élete és szabadságszeretete a következő generációk számára is utat mutathat. Másik régi sorozattervem a Dunáról szólna. Egykoron megkértem Karig Sárát, nézzen utána dunai meséknek. Csodálatos történeteket gyűjtött össze, olyan meséket, mondákat talált, amelyeknek máig ható üzenetük van, olyanok, amelyeket időszerű lenne rajzfilmben is bemutatni. A Duna összeköti Európa országait, és képviseli, megtestesíti mindazt, ami nekünk, magyaroknak is fontos. Sajnos az elmúlt évtizedekben erre a sorozattervre sem sikerült forrásokat találni, de bízom benne, hogy ez hamarosan megváltozik.
Nyitókép: Leo és Fred eredeti rajzfilm cell
Fotó: Tóth Gábor
