Különleges helyet foglal el Arnold Schönberg életművében a Gurre-dalok. A zeneszerző neve ugyan szorosan összekapcsolódik a XX. századi posztmodernnel, az atonalitással, ez a grandiózus mű azonban még a késő romantika összegzéseként egyszerre mutatja Richard Wagner, Richard Strauss és Gustav Mahler zenei hatását is.
Waldemar király és Tove szerelme áll a történet középpontjában, első része még szerelmi idill, a dalok a természet képein keresztül bontják ki a vágy és a boldogság törékeny pillanatait. Az Erdei galamb megrendítő éneke azonban hírül adja Tove halálát, Waldemar pedig kétségbeesésében Isten ellen fordul. Büntetésül halála után holt katonái élén kell éjszakáról éjszakára végigvágtatnia a tájon, míg a hajnal közeledtével a kísértetjárás természeti látomássá oldódik, és a felkelő napot köszöntő hatalmas kórustételben teljesedik ki.
A Magyar Állami Operaház tavaly még az Erkel Színházban tűzte műsorára a nagy zenekari és énekkari apparátust igénylő, ritkán játszott zeneművet, amely május 24-én az Andrássy úti Ybl-palota színpadán hangzik majd fel.
A Magyar Állami Operaház Zenekarát és Énekkarát a fiatal karmester-generáció sokoldalú művésze, Dubóczky Gergely vezényli. Dubóczky a Szegedi Szimfonikus Zenekar művészeti vezetője korábban többek közt Kocsis Zoltán, Fischer Iván, Fischer Ádám és Eötvös Péter mellett is dolgozott, operakarmesterként Wolfgang Amadeus Mozart, Bartók Béla, Benjamin Britten, Henry Purcell, ifjabb Johann Strauss és kortárs szerzők színpadi műveit is vezényelte. Az Operaházban az Artaban című produkcióban debütált. Az előadásban az OPERA tavalyi, Erkel Színház-beli Gurre-dalok előadásának meghatározó közreműködői lépnek színre. Kovácsházi István énekli Waldemar király, Szabóki Tünde Tove, Schöck Atala az Erdei galamb, Haja Zsolt a Paraszt, Ujvári Gergely Bolond Klaus szerepét, a narrátor Gulyás Dénes lesz. A monumentális produkciót Czeglédi Zsombor vetítései kísérik.
Nyitókép: Schönberg oratóriumát Dubóczky Gergely vezényli az Operaházban
Fotó: Raffay Zsófi/OPERA sajtóközlemény
