Ha egy film nem jut be Cannes májusi versenyprogramjába, általában kivár, hátha néhány hónappal később kell Velencének. Emiatt más nagy európai fesztiválok (Locarno, San Sebastian vagy épp Karlovy Vary) elsősorban a maradékból válogathatnak. A Karlovy Vary-i Filmfesztivál azonban még e nehezített terepen is jól szerepel. Míg tavaly a kanadai Vörös szobák és a bolgár Blaga leckéi lehetett a fesztivál büszkesége, idén a norvég Szerethető (Loveable) jelentette a csehek versenyszekciójának csúcspontját. Érzékeny dráma egy négygyermekes anyáról, aki úgy érzi, hogy a férje el akarja hagyni. Úrrá lesz rajta a pánik, s ezzel saját maga idézi elő azt, amitől a legjobban félt.

Magyar szál

Az ötvennyolcadszor megrendezett Karlovy Vary-i Filmfesztivál versenyszekciójának több magyar érintettsége is volt. A zsűriben helyet kapott a Magyarázat mindenre író-rendezője, Reisz Gábor, akinek Velencében díjazott filmjét vetítette is a fesztivál. A magyar alkotó olyan nagyságok mellett dönthetett a díjakról, mint az Oscar-díjas ausztrál Geoffrey Rush (Ragyogj!), az amerikai független film egyik legfontosabb producere, Christine Vachon (Előző életek). Az egyik cseh és szlovák versenyfilm, a Tiny Lights tündéri kislány főszereplője, Mia Banko – amennyiben értesüléseink nem csalnak – is magyar.

Borbély Alexandra A magyar ruhakészítő főszereplője érkezik a premierre

 

Magyar szempontból a legfontosabb esemény azonban kétségtelenül A magyar ruhakészítő (The Hungarian Dressmaker) premierje volt. A cseh és szlovák koprodukció legnagyobb meglepetése nem az, hogy Borbély Alexandra a főszereplője, aki a szövegei nagyjából felét magyarul mondhatta, hanem az, hogy történelmünknek arra szeletére világít rá, amelyről nem szokás gyakran beszélni. A második világháború idején, egy kis szlovákiai magyar faluban megjelenik a hírhedt fasiszta Hlinka-gárda. A zsidókat összeszedik, a magyarokat üldözik. Egy megözvegyült magyar varrónő ilyen körülmények között bújtat egy zsidó kisfiút.

A film a magyar nemzetiségűek kollektív büntetésének igazságtalanságát kéri számon az emberi és átélhető történet segítségével, s kifejezetten izgalmas, hogy a film rendezője szlovák.

Nemcsak az elkészült filmeknek akadtak magyar vonatkozásai. A fesztivál otthont ad a készülőfélben lévő produkcióknak is, melyek különféle workshopok formájában találhatnak támogatásra. Csicskár Dávid filmje, az Itt van Klára a Work in Progress programban nyert tízezer eurós támogatást az utómunkára. Ugyancsak támogatást kapott a fesztiválon Goldberg Emília rendezése, a Pipás Pistáról szóló Tiszavirágok című alkotás is.

Viggo Mortensentől Clive Owenig

Nem lehet A-kategóriás filmfesztivált rendezni A-kategóriás sztárok nélkül, és itt most erre sem lehetett panasz. A fürdővárosban az a módi, hogy szinte minden ideérkező művészt életműdíjjal, Kristály Glóbusszal jutalmaznak a nyitó- vagy a zárógálán. A csehek öniróniáját jól jelzi, hogy a filmek előtt lejátszott kisfilmekben azzal tréfálkoznak, hogy ezek az életműdíjak semmit sem érnek.

Miloš Forman a gyógyszerét töri szét vele, Andy García ajtót tör a díjjal, Casey Affleck zálogházba adja, Danny De Vito a vekkert csapja le a Kristály Glóbusszal, az új filmben pedig Benicio del Toro gondolkodik el azon, volt-e értelme Karlovy Varyba utaznia.

Idén Viggo Mortensen kapta a csehek önironikus díját. Új westernje – amelynek egyszerre volt forgatókönyvírója, rendezője, producere, zeneszerzője és főszereplője – a Dead Don’t Hurt nyitotta a fesztivált. A western ezúttal női szemszögből vizsgálja a vadnyugatot, legnagyobb érdeme egyértelműen Vicky Krieps sokszínű alakítása.

Steven Soderbergh rendező a közönségtalálkozón

 

Megjelent a fesztiválon Steven Soderbergh rendező, aki annak a hat rendezőnek az egyike a világon, akik legjobb rendezésért nyertek már Oscart, s Cannes-ban Arany Pálmát is. A fesztiválon most egyik korai filmjét, a Kafkát, illetve annak rendezői verzióját, a Mr. Kneffet tűzték műsorra. Soderbergh a rendszerváltoztatás körüli Csehországban a Kafka forgatásának bürokratikus körülményeiről beszélt.

Daniel Brühl rendező a Kristály Glóbusszal

 

A fesztivál második felére érkezett az Amerikában is jó nevű alkotónak számító német Daniel Brühl, aki első nagyjátékfilmes rendezését kísérte, a film a pandémia idején debütált, ezért kevesen láthatták. A német színész hálás volt azért, hogy Karlovy Varyban végre ott vetítették a filmet, ahová való: a mozivásznakon. A zárógála díszvendége a brit Clive Owen volt, akinek munkássága előtt a Közelebb című párkapcsolati drámája vetítésével tisztelegtek.

Cannes-i filmek és az orosz–ukrán háború

Karlovy Varyban az időjárás is a fesztivált segítette. Az első két nap még kánikulában telt. Sokan választották a szabadtéri programokat a mozitermek helyett, de amint megérkezett a hidegfront, a nézői aktivitás is felélénkült.

A cseh filmfesztiválon a közönség nagy részét prágai egyetemisták teszik ki, akik akár órákat is sorban állnak azért, hogy bejussanak egy-egy moziterembe.

A cseh fesztivál a saját világpremierjei mellett a többi nagy fesztivál sikerfilmjeit is vetíti. Cannes-ból elhozták Demi Moore provokatív testhorrorját, a Substance-t, Yorgos Lanthimos bizarr munkáját, A kegyelem fajtáit. Berlinből a versenyprogram kiemelkedő műve, a háromórás tragikomédia az elmúlásról, a Dying érkezett.

Természetesen nem él burokban a tíznapos fesztivál, a külvilág eseményei a filmeken keresztül is beszűrődnek.

Oleg Szentszov Real című dokumentumfilmjében a lövészárokharcot rögzítette GoPro kamerájával, amelyet véletlenül hosszú időn át bekapcsolva tartott. Ennek köszönhetően olyan közelről láthatjuk az orosz–ukrán háborút, ahogyan még a híradásokban sem. Szergej Loznyica két és félórás Invasion című dokumentumfilmjében az ukrán nemzet állhatatosságát mutatja be a háború idején.

Nyitókép: A Loveable (Szerethető) című norvég film a zsűri különdíját kapta. A stáb vetítés előtt Fotók: Karlovy Vary-i Filmfesztivál

 

A zsűri főbb díjazottjai:
Grand Prix Kristály Glóbusz
A Sudden Glimpse to Deeper Things (rendező: Mark Cousins, Egyesült Királyság)

A zsűri különdíja
Loveable (rendező: Lilja Ingolfsdottir, Norvégia)

Legjobb rendező
Nelicia Low – Pierce (Szingapúr, Tajvan, Lengyelország)

Legjobb színésznő
Helga Guren – Loveable (Norvégia)

Legjobb színész
Ton Kas és Guido Pollemans – Three Days of Fish (Hollandia, Belgium)

Právo közönségdíj
Waves (rendező: Jiří Mádl, Csehország – Szlovákia)