Míg egy agyonreklámozott közönségfilm esetében talán nem akkora meglepetés, ha nagy számban kíváncsiak rá a nézők, egy mikroköltségvetésű, egyetlen sztárt sem felvonultató, vállaltan szerzői mozinál szinte példátlan, hogy több mint százezer néző váltson itthon mozijegyet. Talán a Saul fia és a Testről és lélekről hozható fel ellenpéldaként, viszont ezeknél a filmeknél az érdeklődés növekedéséhez erősen hozzájárultak a nagy európai filmfesztiválok kiemelkedő díjai, majd az ezt követő Oscar-sikerek okozta hírverés is. Szimler Bálint első nagyjátékfilmjének, a Fekete pontnak – bár sikerrel mutatkozott be Locarnóban – hasonló hátszél nélkül kellett boldogulnia. A film a Magyarázat mindenre egy évvel korábbi fesztiválsikeréhez hasonlóan a magyar oktatási rendszert veszi górcső alá, ám míg Reisz Gábor alkotása egy már-már abszurdba hajló, apró és jelentéktelen esetből csinál országos politikai ügyet, kiemelve a történést a kiindulópontot jelentő iskolából, addig Szimler Bálint végig ragaszkodik az iskolai közeghez: olyannyira, hogy szereplőit – a film elejét leszámítva – a játékidő alatt egyszer sem látjuk az intézmény területén kívül.

A Fekete pont két főhőssel dolgozik. Egyikük a kisgyermekként Németországban nevelkedett s onnan édesanyjával hazatérő, ötödikes Palkó (Paul Mátis játssza megkapón), aki nem tud és nem is akar alkalmazkodni a sokszor értelmetlen követelményekhez. Ezért nemcsak tanárai, hanem társai sem fogadják be.

A kisfiú idegen országbeli háttere és más típusú neveltetése lehetőséget ad a rendezőnek arra, hogy rajta keresztül rácsodálkozzon a hazai iskolarendszer poroszos, fejlődést nem mutató, inkább elutasító, az engedelmességet mindennél előbbre helyező viszonyaira.

A másik főszereplő Juci (Mészöly Anna emlékezetes bemutatkozása), a fiatal tanárnő, akinek magatartása, tanári eszménye tökéletes kiindulópont ahhoz, hogy a film megmutassa: hogyan töri le a rendszer az újítási kedvet, a lelkesedést, a változás iránti jobbító vágyat, és miért tartja fogva a tanárokat és a diákokat is az évtizedek óta lassan, de biztosan rothadó közoktatás. A Fekete pont nem az a film, amelyet ellenállhatatlan sztorija miatt nézünk. Ez a film inkább azzal a céllal készült, hogy tükröt tartson a társadalmunknak: ilyenek vagyunk mi, és a helyzet csak ennél is rosszabb lesz, ha nem teszünk semmit. Körbevesszük magunkat fölösleges szabályok tömegével, s inkább betartjuk, nem kérdőjelezzük meg őket.

A tanárok arcáról minden leolvasható. Hátul középen a főszereplő Mészöly Anna

 

Szimler Bálint filmje nem prédikál, nem rágja a szánkba a mondanivalóját, inkább apró, hétköznapi pillanatok sorával bemutat. Arról beszél, néhol elhúzódón, hogy a megkövesedett szisztémában milyen reménytelennek látszik a változtatás, a változás. Amikor Juci tanító néni ártalmatlan, közös kiabálással szeretné egy kicsit kirángatni az osztályát az apátiából, rögtön belép a terembe egy idősebb tanítónő, aki a gyerekek előtt kioktatja a fiatalabb kolleginát a módszerei miatt. A tornatanárt nem lehet kérdőre vonni azért, mert a XXI. században is a testi fenyítés módszereivel él. Ha pedig az iskolának bármire szüksége van, a tankerületi központhoz kell fordulni, s az valósággal sportot űz abból, hogy ne segítsen, viszont a felelősséget áthárítsa az iskolára.

Amit egy anyagelfáradás miatt kitört ablak esetéből a film végigvisz, az tökéletes abszurd komédia lehetne, ha nem lenne ennyire valóságszagú, és épp ezért drámai.

Nem véletlen, hogy filmeseink épp az iskolarendszeren keresztül próbálják bemutatni társadalmunk problémáit, ugyanis itt kezdődik minden. Egy rosszul működő közoktatásból rosszul működő ország születik. Nyilván a Fekete pont nem jelent különleges megvilágosodást annak, aki ebben az országban él és nyitott szemmel jár. Szimler Bálint filmje inkább a helyzet már-már groteszkbe hajló mivoltára hívja fel a figyelmet, sok-sok olyan apróságra, amivel megnehezítjük vagy olykor akár élhetetlenné tesszük világunkat. Sokszor, sok helyen elmondják, közhely, de ettől még igaz: a gyermekeink jelentik a jövőt. Márpedig, ha csak ennyit ér számunkra a jövőnk, az elég elkeserítő.

 

A Fekete pont a Max csatornán látható

Nyitókép: A Fekete pont a 44. Magyar Filmszemlén a legjobb elsőfilm díját kapta. Jelenet a filmből: az előtérben Paul Mátis (Palkó), háttérben Juci néni (Mészöly Anna (Juci néni)