A direktorok, rendezők, színművészek, marketinges és kommunikációs területen dolgozó munkatársak bámulatos kreativitással és gyorsasággal reagáltak a megváltozott körülményekre: online közvetítéseket, versszínházat, mesesorozatot indítottak, közösségépítő és közönségmegtartó programokat szerveztek, szájmaszkvarrásba kezdtek, miközben a művészeti alkotómunka helyszíne a színpadról átkerült a nappalikba. Négy vidéki színház vezetője bővebb beszámolót ad az elmúlt egy hónap történéseiről.
A kaposvári Csiky Gergely Színház a veszélyhelyzet kihirdetését követően bezárta kapuit látogatói előtt. A próbák ezt követően egy héten keresztül zökkenőmentesen zajlottak, de miután éppen egy külföldi színházi alkotóval dolgoztak együtt, dönteniük kellett a tervezett bemutató próbafolyamatáról: a rendező hazautazott, a művészi munka pedig a színház falain kívül folytatódott. A társulat nagy része otthonában online tartalmakat gyárt, így tartják a kapcsolatot közönségükkel. A színházban azonban nem állt meg az élet, mert a dolgozók egy része nem otthoni munkavégzésben folytatja mindennapjait. Ők mindannyian olyan feladatot kaptak a vezetéstől, amely a kialakult helyzetben az eddig esetleg elmaradt tevékenységekre koncentrál: raktároznak, leltároznak, karbantartanak, vagy akár a színház új technológiai eszközeinek programozását végzik, amelyre az októberi újranyitás óta nem volt elegendő idő és kapacitás.
/A kaposváry Csiky Gergely Színház épülete. Forrás: a színház FB-oldala/
A Csiky ugyanakkor szeretne jószolgálatot is tenni: lehetőséget ad arra, hogy a színházhoz beérkező kérések esetén munkatársaik megvásárolják a szépkorúak által kért termékeket: gyógyszert vagy élelmiszert. Az intézmény egyéb területeken is szolgálatkész, hiszen varrodájuk hozzálátott a maszkok készítéséhez, amit önkénteseknek, egészségügyi dolgozóknak ajánlanak fel. Mindemellett a színészek komolyan veszik a művészi munkát, Erkélyből páholy – Házhoz megy a Csiky! címmel április 2-ától minden héten más helyszínen, élő, zenés szórakoztató műsort adnak a városban élőknek. Az előbbiek mellett a színészek által gyártott tartalmakat a legszélesebb közönségnek ajánlják a világhálón. Követőik minden héten stream-előadást láthatnak a színház közösségimédia-felületein, korábbi előadásaikat pedig egy egyszeri közvetítés során leadják.
Részt vesznek a #maradjotthon kampányban is, amelynek keretében személyes üzeneteket adnak közre az online felületeiken. Ahogyan Fülöp Péter színházigazgató fogalmazott: „A cél közös, együtt kell átvészelnünk ezt az időszakot társulatként, még akkor is, ha fizikailag messze vagyunk egymástól. Így jelenleg mindenki a saját maga területén is és azt meghaladva is közösen megpróbál helytállni.”
Oberfrank Pál, a Veszprémi Petőfi Színház igazgatója szerint a kialakult helyzetben a legfontosabb a türelem és az egymás iránti megértés. Éppen Sírpiknik című bemutatójuk egyik utolsó próbája zajlott, amikor két nappal a premier előtt kihirdették a veszélyhelyzetet. Pillanatokon belül megváltozott a színház mindennapi működése, amely magával hozta a feladatok átcsoportosítását is. A veszprémi teátrum az „élő színház” eszményét szem előtt tartva, a biztonsági intézkedések figyelembevételével megpróbál a lehető legközvetlenebb kapcsolatot ápolni közönségével. Maradj otthon – majd mi megyünk! című programjukkal a hazai társulatok közül elsőként adtak otthon tartó műsort a városban élők számára, akik ablakaikból és erkélyeikről élvezhették a színművészek eddigi zenés, szórakoztató előadásait. A vezetés korábban úgy nyilatkozott, hogy a bérletes közönség nagy része közelít a nyugdíjaskorhoz, vagy már szépkorú, tehát nehezebben ismerik ki magukat az internet világában, ezért is tartják fontosnak a személyesebb kontaktust. Ugyanakkor a színház épületében sem állt meg az élet, sőt, intenzív munkavégzés vette kezdetét, amely nem csupán a segítségnyújtásra összpontosít, hanem arra is, hogy felkészüljenek a járvány végére, amikor folytathatják a megtervezett szakmai munkát. A Veszprémi Petőfi Színház is elsőként kezdett szájmaszkvarrásba, arra biztatva a fővárosi és vidéki színházakat, hogy csatlakozzanak a teátrum kezdeményezéséhez.
/A veszprémi színház speciális maszkjai. Forrás: Veszprémi Petőfi Színház/
Oberfrank Pál elmondta: örül, hogy az elmúlt időszakban több színház is a segítségnyújtás mellett döntött. A speciális szájmaszkok száma, amelyeket a veszprémi színház társulata és munkaközössége folyamatosan varr, mára meghaladta az ezerötszázat. A Csolnoky Ferenc Kórház vezetésének, orvosainak szakmai instrukciói alapján kiválasztott és a színház által a szükséges kiegészítőkkel együtt megvásárolt alapanyagból – speciális, erős, fertőtleníthető textíliából –, valamint a kórház szakembereinek ajánlásával megtervezett szabásmintával készült szájmaszkokat első alkalommal a veszprémi kórház szakemberei kapták meg, akik a szájmaszkokban műteni is tudnak.A jótékonysági céllal készülő maszkokat a színház átadta továbbá az Országos Mentőszolgálat Veszprémi Mentőállomása, a Farkasgyepűi Tüdőgyógyintézet, a veszprémi gyógyszertárak, háziorvosok és védőnők, az idősgondozásban részt vevő intézmények és ápolók, valamint a koronavírus-járvány terjedésének megelőzése érdekében önkéntes munkát vállaló veszprémi polgárok részére is. Miután a veszprémi színház kezdeményezése iránt óriási az érdeklődés, Porga Gyula, Veszprém polgármestere arra kérte Oberfrank Pált, a teátrum igazgatóját, Kellerné Egresi Zsuzsanna igazgatóhelyettest, valamint a társulatot és a színház munkatársait, hogy további húszezer szájmaszkot készítsenek el, amelyeknek gyártása már megkezdődött, és amelyhez előreláthatólag egyre több veszprémi vállalkozás is csatlakozik. A színház online felületeire felkerülnek majd a nagy sikerű Petőfi Szalon című programsorozat felvételei. A beszélgetős esteken korábban minden alkalommal más színházi szakmát mutattak be a közönségnek. A Sírpiknik premierjét végül megtartották, a nézőtéren azonban csakis a színház dolgozói foglaltak helyet, vastapssal jutalmazva az alkotók és színművészek munkáját.
Barnák László, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatója elmondta, hogy az Újvidéki Színházzal koprodukcióban színpadra állított Parasztopera című előadásuk zárt főpróbáját még meg tudták tartani, ők is két nappal csúsztak le a premierről, így a március 13-ai bemutatóra már nem kerülhetett sor. George Orwell 1984 című regényének Horgas Ádám-féle színpadi adaptációja április 17-ei premierje szintén elmarad, és a REKAMIÉ Fesztivál megrendezését is lemondták. A művészek otthon tanulják a szöveget, és azok a kollégák, akiknek munkaköre ezt lehetővé teszi, otthon dolgoznak, de osztott műszakban házon belül is folyik a munka, betartva a biztonságos munkavégzés szabályait. A színház munkatársai és művészei – lehetőségeikhez mérten – folyamatosan tájékoztatják a nézőket: megosztják velük az aktuális információkat, naprakészen tartják a közösségimédia-felületeiket, a jegyiroda pedig telefonügyeletet tart. Annak érdekében, hogy a szegediek ne maradjanak színházi élmény nélkül, YouTube-csatornájukon két hétig volt elérhető a Szentivánéji álom című előadá-suk, ezt követően a Tóték, a további előadások online „műsorra tűzésének” jogaival kapcsolatban jelenleg is tárgyalnak a jogvédőkkel és a jogörökösökkel.
A gazdasági hatásokról szólva a direktor elmondta, hogy a legnagyobb érvágás a kieső jegybevétel, amihez, ha az évad elején megvásárolt bérletek arányos árát és a megvásárolt jegyek visszafizetését is hozzáveszik, akkor az összeg legalább százmillió forintra rúg. Mindemellett a havi szintű állandó költségek kifizetése is veszélybe került, és minden egyéb kiadást megszüntettek. Az előbbiek nemcsak az idei évadot érintik, hanem a következőt is, hiszen az előbérletezés már májusban elkezdődik, ami értelemszerűen idén tavasszal nem indítható el. A következő évad tervezett műsorát is módosítaniuk kell: lehetséges, hogy elhagynak új bemutatókat, az elmaradt produkciók pótlása érdekében. Ezért abban bíznak, hogy az önkormányzati és az állami támogatás összege nem csökken a jövőben, és további pályázatokkal pótolható a kiesés.
A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházat is érzékenyen érintik a koronavírus-járvány következtében meghozott intézkedések. Őze Áron, a színház igazgatója ugyanakkor azt mondta, hogy a színházi élet ettől még nem áll le, csak egy időre a virtuális térben folytatódik. Összeállították már a jövő évadot is, a „Város évadát”, előadásaikat pedig minden hetven év feletti dunaújvárosi lakos, valamint helyi egészségügyi dolgozó ingyen nézheti meg. A járványügyi veszélyhelyzet kihirdetése után a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház is bezárta a kapuit, az épületben azonban ügyeletet tartanak. A direktor naponta egyeztet kollégáival, a társulat tagjaival pedig telefonon és az internet segítségével tartja a kapcsolatot. Őze Áron úgy fogalmazott: „Mindenkinek felborult az élete, amit újra egyensúlyba kell hozni, s mivel ezt mindenki másként éli meg, egy intézményvezetőnek nem csupán abban kell segítséget nyújtania, hogyan teremthető meg mindez a mindennapokban, de arra is ügyelnie kell, hogy ha a színház újra megnyílhat a nézők előtt, ne kelljen szinte a nulláról kezdeni a szervezést. A március 11-ei kormányrendelet után két produkció – a Babits Mihály Jónás könyvének, valamint Háy János Utánképzés ittas vezetőknek című előadása – próbafolyamata megszakadt, amelyek díját, valamint előlegét a színház már kifizette.
/A dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház épülete. Forrás: Bartók Kamaraszínház sajtó/
A járvány lefolyásától függően bármikor újraindítható a budapesti Rózsavölgyi Szalon együttműködésben készülő Patricia Highsmith és Craig Warner Idegenek a vonaton című darabjának próbája. Őze Áron arról is beszámolt, hogy nem tettek le a nyári, a balatonboglári Kultkikötőbe tervezett Sándor Mátyás című nagyszabású előadásuk bemutatásáról. Ha a járványhelyzet elhúzódása miatt mégis elmaradna a premier, a nézők szeptemberben, a magyar dráma napját köszöntve, a Bartók Kamaraszínházban láthatják a produkciót. A Bartók Kamaraszínház a járvány miatt az évad végéig mintegy tizenkétmillió forint összegű jegybevételtől esik el. Kiadási oldalon ugyanakkor mintegy harmincmillió forint jelenik meg, ami már magába foglalja a béreket, a működési költségeket és a jogdíjakat. A jegyek árát nem tudják pótolni, de a színház működtetése szempontjából könnyítést jelentenek a járvány következtében meghozott, munkahelymentő gazdasági intézkedések, mint például a bérek járulékainak elengedése.
Ezenkívül a színházak komoly támogatást kaptak a kulturális államtitkárságtól, hiszen a színházak belekerültek az első mentőcsomagba, és a színház továbbra is számíthat Dunaújváros segítségére, valamint egyéb pályázati forrásokra. A színház nem hagyta magára közönségét: honlapjukon és közösségi felületein Virtuális színházat nyitott, ahol az egykori előadások felvett anyagai láthatók, de időről időre a színház művészei is felolvasnak, verset szavalnak, vagy beszámolnak arról, hogy mivel telnek a napjaik. Mindezt videóra veszik, és megosztják a színház Facebook-oldalán. Ugyanitt felvételről visszanézhetők a színház aulájában rendezett nyílt tárlatok megnyitói, bemutatva magukat a kiállításokat is. A színház online adásait már több mint tizenháromezren látták, és több mint ezerkétszázan követik rendszeresen. A színház honlapját eddig tizennégyezren tekintették meg, Facebook-látogatottságuk meghaladja a száznegyvenötezret, a feltöltött videókat és előadásokat már tizenhatezer-hatszáznál is többen látták, mindössze három hét alatt. A teátrum művészei ezen a nyáron aligha mennek szabadságra, de ezt nem is bánják. Alig várják, hogy dolgozhassanak és színpadra álljanak. „Ha ugyanis munka van, akkor egzisztencia és öröm is van” – fogalmazta meg gondolatait Őze Áron.
/Indulókép: A veszprémi Petőfi-szobor maszkban. Forrás: Veszprémi Petőfi Színház/
