Törő Gergely Zsolt tavaly végzett színművészként a Kaposvári Egyetem Művészeti Karán, néhány hónapra rá már Tutajos főszerepét játszotta a Tüskevárban, Olt Tamás rendezésében, a Csiky Gergely Színházban. Vallja, hogy minden szerepnek megvan a maga igazsága, ezért is volt nagy élmény számára egyetemistaként Székely János Caligula helytartója című drá-májában Petronius alakjának megformálása. A kaposvári társulat fiatal tagjával az énképviselet jelentőségéről, valamint a drámatörténet sötét karaktereinek motivációjáról beszélgettünk.

Minőségi változást vizionált Kiss-B. Atilla, amikor megpályázta a Budapesti Operettszínház főigazgatói posztját. Az előző vezetéstől megörökölt és teljesítendő évadterv után 2019 őszén Vidnyánszky Attila rendezésében bemutatták programadó előadásukat, Kálmán Imre Csárdáskirálynő című operettjét, amelyet azóta is töretlen sikerrel játszanak. Munkatársaival együtt nem csupán az Operettben addig ismeretlen színházművészeti látásmódot honosította meg, hanem világhírű cirkuszművészek közreműködésével, új műfajként megjelent a dinner show is. További újdonságként Csajkovszkij A diótörőjének bemutatásával – harminc év után ismét – balettet láthattak a nézők; negyven esztendő elteltével fölcsendültek Kacsóh Pongrác János vitézének dallamai, kialakították együttműködésüket a Magyar Táncművészeti Egyetemmel, a klasszikus repertoárból elmaradhatatlan operettek színrevitelén túl pedig többek között Grigori Frid Anne Frank naplója című kortárs monooperájával és Dubrovay László A képfaragó című táncjátékával is megszólították a közönséget. Nagyon úgy tűnik azonban, hogy a sornak koránt sincs vége. A Kossuth-díjas operaénekessel a pályázatában megfogalmazott gondolatokról, a kinevezése óta eltelt egy év izgalmas tapasztalatairól, az operett műfajának lehetséges meghatározásáról és új bemutatójuk alkotói csapatáról beszélgettem, kitérve arra is, hogy mit tehet a színház koronavírus-járvány idején.

Feltehetően a legtöbb általános iskolás vágya, hogy mint Olt Tamás rendezésében, olyan álomszerűn repüljenek szerte az égbe a teljes színpadot betöltő osztályterem padjai, székei, és bizonyára minden író legnagyobb szomorúsága, amikor annyira összeszűkülnek alkotói lehetőségei, mint István bácsi és Nancsi néni bár idilli, de mákszemnyi házikója a játéktér közepén. Bemutatták a Tüskevár című zenés mesejátékot a Csiky Gergely Színházban.

Március 11-én döntést hozott a kormány: a koronavírus-járvány terjedésének megelőzésére rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére, és megtiltotta a száz főnél nagyobb beltéri, valamint az ötszáz főnél nagyobb kültéri rendezvények megtartását. Az új helyzet különösen érzékenyen érintette a vidéki színházakat, hiszen elmaradtak a tervezett új bemutatók, a műsoron szereplő előadások, a nyári fesztiválok és a lekötött vendégjátékok is, mindez a bevételek kiesését is magával hozta. Mit csinál a színház az „ínséges időben”?