Szépirodalom és animáció
Megalakulása óta jellemző a magyar animációra, hogy nagy számban foglalkozik irodalmi művek átdolgozásával, adaptálásával. A János vitéztől a Lúdas Matyin át Az ember tragédiájáig hosszú a lista. Toldi Miklós történetéből 1984-ben Gémes József Daliás idők címmel készített nem mindennapi festményanimációt. A film szakmai sikere ellenére nem lett a nézők kedvence. Arany János születésének bicentenáriuma alkalmából merült fel ismét, hogy a Toldiból készüljön animációs film.
Aligha tévedünk, ha azt állítjuk, hogy a most megjelent rajzfilmváltozat az egyik legjobban sikerült irodalmi adaptáció, amelyet valaha készítettek. A mozifilm elementáris erővel, könnyedséggel, páratlan vizuális megjelenítéssel beszéli el Toldi Miklós történetét. Arany Jánosnak a filmben fel-feltűnő szellemalakja finoman magyaráz, és észrevétlenül hozza közel az elbeszélő költeményt a legfiatalabb generáció tagjaihoz. Sőt, egészen biztosan az idősebb korosztály számára is új és maradandó élményt nyújt.
Út a mozidarabig
A Kecskemétfilm Kft. 2017-ben kapott felkérést, hogy Arany János epikus költeményéből, a Toldiból készítsen animációs sorozatot, majd mozifilmet. A kecskeméti filmstúdió vezetője, Mikulás Ferenc kérte fel Jankovics Marcellt, hogy vállalja el a film rendezését. Jankovics arra hivatkozva, hogy tiszteletben tartja egykori munkatársa, Gémes József alkotását, eleinte vonakodott elvállalni a film rendezését, végül mégiscsak igent mondott. Rendezői teendőin kívül – ahogyan más filmjeihez is – a képes forgatókönyvet, a figura- és látványterveket, valamint a beállítási rajzokat is maga készítette. Végül a rendező betegsége és halála miatt a filmet Csákovics Lajos társrendező Jankovics Marcell szellemében fejezte be.
A Toldi mozifilmváltozatát komoly várakozás előzte meg, hiszen nem gyakori, hogy egész estés magyar animációs film készül. A legutóbbi hasonló nagyfilm a 2011-ben bemutatott Az ember tragédiája volt. Jankovics Marcell huszonhárom éven át tervezte, rajzolta, forgatta a nagyszabású művet. A magas színvonalú vizuális élményt nyújtó Toldi-animáció valamennyi képkockája négy év alatt született. Arany János költeményének szövege és a képek teljes harmóniában egészítik ki egymást, ily módon a mozidarab a magyar animációs filmkészítés meghatározó műve lett. Nemzetközi szinten is páratlan alkotás jött létre, amely bizonyára a következő évtizedekben is jelentős hatást gyakorol majd az animációs filmgyártásra.
Történelmi hűség és festőiség
Magával ragadó az egész estés film atmoszférája: egyéni stílusa, részletes és élethű vizuális megfogalmazása lebilincselő, az utolsó kockáig fogva tartja a nézőt. A rajzfilm képi világa lenyűgözően látványos, talán még a Disney-nél is megirigyelnék. Ugyanakkor más animációs filmekhez képest különleges a Toldi festőisége, páratlan a történelmi hűségre törekvése. Minden bemutatott tájnak, tárgynak, kelléknek története, művelődéstörténeti jelentősége van. Páratlan az építészet-, művészet- és viselettörténeti utalások gazdagsága. Mindezek nyomán a néző részese lesz a história sokszínű, változatos, népi és városi, hétköznapi és heroikus világának. A meséhez és a korhoz hűen mutatja meg a kisnemesi udvartartást, életformát, a hűbériségen nyugvó feudális magyar társadalom ellentétpárját: a parasztság és a nemesség közötti örök és kibékíthetetlen konfliktust. Feltűnik a filmben a korabeli Pest és Buda megannyi jelentős épülete, Arany János szellemalakjának kíséretében körberepülheti a néző a kivételes pompában ragyogó budai királyi palotát is. A Toldi-film Nagy Lajos király idejének korrajzában szinte vetekszik a történelemkönyvek leírásaival.
Az ifjú Toldi Miklós figurája a magyar valóság hétköznapi alakja, egyben kivételes képességű mitikus hős, akinek csoda van birtokában. Jankovics Marcell a fiatalembert ereje kibontakozásakor, harc közben, szinte naphéroszként ábrázolja. Képessége szoros kapcsolatba állítható a népmesék égitest-szabadító hőseivel. Ez az ábrázolási forma nem volt ismeretlen a szimbólumkutató Jankovics Marcell életművében, hiszen a Fehérlófia című filmjében is hasonlóan ábrázolta a történet főszereplőjét.
A Toldi minden percében oktat, nemesít, jóra tanít. Selmeczi György „gazdag, strukturált, sokágú, rétegzett zenéje” fölébe emelkedik a szokványos rajzfilmzenéknek. Jankovics Marcell és Csákovics Lajos Toldija a középkori Magyar Királyság daliás idejébe repíti vissza a nézőt, abba a korba, amikor a személyes bátorságnak, az erőnek és a tisztességnek hitele és jelentősége volt – abba a korba, amelybe titkon talán sokan visszavágyunk.
