Amíg a nap elbontja a valót,
én, az őrült magamhoz vagyok kötve.
Hangyák hordják el mellemről a szót,
és gyűrött kezek simogatnak össze.
2020. február 13.
Atlantiszgyepű – Payer Imre versei
A rendkívül egyéni hangú költő verseinek helyszínei hétköznapiak, már-már apokaliptikus képei azonban a bennük élő kortárs ember expresszív szellemi, érzelmi reakcióit tükrözik.
Akár egy régi ismerős
A székesfehérvári születésű, fiatal költőnő verseiben a személyes én alanyi líráját a külvilág kortársi attribútumai ellenpontozzák, mintegy elidegenítve, egyúttal el is helyezve az olvasót a megfelelő látószögbe.
Kisállatok élete – Gulisio Tímea versei
Sünök, patkányok. Életük darabkái a költőnő verseiben legalább annyira szólnak rólunk, emberekről, mint róluk, mély empátiával, bár egyfajta, elsőre ridegnek tűnő objektivitással, ami egyszerre alkalmat ad a nagyobb rálátásra, és fura mód közelebb is hozza kicsiny társainkat ebben a Földi életben.