Tandori temetésére ballagtam
a Fiumei Úti Sírkertben
szokatlanul kihalt volt
átfutott rajtam: lehet, hogy egyedül leszek
amikor mellettem termett egy nő
és azt mondta: elnézést, az egyik szál virágot nekem adná?
az enyém lehullhatott a biciklimről…
hát persze, az egyik szegfűt ünnepélyesen átnyújtottam
majd leültem a ravatalozóban
ott láttam utoljára Téreyt, állt a búcsúzók között
hosszan rám nézett, talán csodálkozott
de az igazi csoda a sírnál történt
hatalmasat reccsent egy ág
madarak röppentek föl, búcsúztak költőjüktől
a biciklis nő is megírta cikkét a temetésről
nem bántam meg, hogy nekiadtam azt a szegfűt