A minimálbér meghatározásánál alapvetően két szempont között kell kompromisszumot találni. A munkaalapú társadalom és a méltányosság egyrészt azt igényli, hogy az elvégzett munkáért megfelelő vásárlóerőt jelentő juttatás járjon. Másfelől a bérek szintje huzamosabb ideig nem szakadhat el a vállalatok termelékenységétől, mert akkor nem lesznek képesek a fenntartható működésre. A minimálbér optimális mértékének meghatározásánál tehát elsősorban azt kell mérlegelni, hogyan viszonyul egymáshoz a termelékenység és a bérek szintje, dinamikája.
A termelékenységet meghaladó bérszínvonal a gazdaság makroegyensúlyának megbillenésével járhat, rontja a külkereskedelmi mérleget és a fizetési mérleget, amelyek többlete pedig a mai gyorsan változó, nehezen kiszámítható világgazdasági és pénzügyi környezetben fontos stabilizáló tényező. Másrészt
elvárható, hogy a minimálbér elérje a mindenkori létminimumot,
ezzel támogassa a bérből és fizetésből élők megélhetését. A társadalmi felzárkózás kulcsa a termelékenység növekedése, a munkaadóknak ugyanakkor szembesülniük kell azzal is, hogy ma már az egységes uniós munkaerőpiacon kell versenyezniük a munkaerőért.
A minimálbér szintje
Magyarországon 2021-ben 167 400 forint (442,4 euro) a bruttó minimálbér összege,
ami – csupán Bulgáriát megelőzve – nominálisan a második legalacsonyabb érték az Európai Unióban.
Jóléti szempontból vásárlóerő-paritáson releváns az országok összehasonlítása. Ezt figyelembe véve a magyar minimálbér az ötödik legalacsonyabb az Unióban; a régiós országok közül Lengyelországban, Romániában és Horvátországban magasabb, Szlovákiában és Csehországban a magyar szinthez hasonló. A szakképzett munkavállalóknak járó garantált bérminimum bruttó mértéke 2021-ben 31 százalékkal magasabb a minimálbérnél, 219 ezer forint (578,8 euro). A magyar garantált bérminimum szintje vásárlóerő-paritáson számolva az európai uniós átlag minimálbérnek felel meg, az európai országok rangsorában a tizedik.
2022-ben a minimálbér 19,5 százalékkal, 167 400 forintról 200 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 18,5 százalékkal, 219 ezer forintról 260 ezer forintra emelkedik. Ez jelentősen meghaladja a versenyszférában jellemző 8-9 százalékot. Az elmúlt 12 évben (2010 és 2022 között) a minimálbér összesen 172 százalékkal, 73 500 forintról 200 ezer forintra, míg a garantált bérminimum 190,5 százalékkal, 89 500 forintról 260 ezer forintra nőtt.
A minimálbér 200 ezer forintra emelése
jövőre jelentős bérfelzárkózást eredményez, amivel nemzetközi összevetésben megelőzzük Lettországot és Romániát,
s megközelítjük Horvátországot és Csehországot. Vásárlóerő-paritáson nézve pedig az európai középmezőnybe kerülünk, olyan országok közé, mint Görögország, Portugália vagy Málta.
A minimálbér-emelés előnyei
A minimálbéren foglalkoztatottak aránya ma 8,3 százalék, az elvárt bérminimumot keresőké pedig 12,7 százalék, így a bérmegállapodás minden ötödik munkavállalót közvetlenül érinti. Közvetve azonban a bérskála magasabb szintjén lévő munkavállalókra is jelentős hatást gyakorol.
A munkáltatók kénytelenek emelni a magasabb jövedelműek bérét is, hogy fenntartsák a nagyobb szaktudást, tapasztalatot, különleges készségeket igénylő munkakörök bérelőnyét.
Ennek hiányában ugyanis bérfeszültségek alakulnának ki. A bértorlódás elkerülése érdekében várhatóan 2,5 millió fő (a foglalkoztatottak 53 százaléka) bére emelkedik majd.
Szakítani kell azzal a nézettel, hogy Magyarország versenyképességének forrása az olcsó munkaerő, az ugyanis egy bizonyos szint felett a világ egyetlen országában sem vezetett további gazdasági felzárkózáshoz. Magyarország jelenlegi fejlettségi szintjén nem az olcsó, hanem a termelékeny és versenyképes munkaerő képes biztosítani a gazdasági felzárkózás folyamatosságát. Az Európai Unió nyitott munkaerőpiaca, a munkaerőhiány és a fejlett országokban az egyenlőtlenségből fakadó feszültségek is arra mutatnak, hogy a munkát meg kell fizetni.
A minimálbéremelés a dolgozók megbecsüléséről szóló intézkedés, melynek köszönhetően a gazdaság növekedéséből nagyobb arányban részesülhetnek a magyar családok. A minimálbér 200 ezer forintra emelése gyorsítja a gazdasági növekedést: emeli a nettó béreket, valamint a fogyasztást és így a GDP-t.
Az emelés kihívásai
Az intézkedés többletköltséget jelent a vállalatoknak, elsősorban a kisvállalati körben. Az utóbbi években szokásos 8-10 százalékhoz képest a közel húsz százalékos minimálbér-emelés a vállalatoknál – a járulékokat is figyelembe véve – mintegy 420 milliárd forintos bérköltség-növekedést jelent. A nemzetgazdasági bérköltség-emelkedés 66 százaléka a kis- és középvállalkozásoknál jelentkezhet, 17-17 százaléka a nagyvállalatokat, illetve az állami szférát érinti.
A koronavírus-járvány következtében előálló nehéz gazdasági helyzet, az energiaárak emelkedése és a minimálbér-emelés összességében jelentős költségnövekedést okoz a vállalatoknak. Amennyiben ezeket a többletköltségeket érvényesítik az árakban, az az infláció megemelkedéséhez vagy magas szinten tartásához vezetne. Ezért
célszerű a vállalatok tehernövekedését ellensúlyozni, amit a kormányzat meg is tett.
A munkáltatói járulékok négy százalékpontos csökkentése mintegy 400 milliárd forinttal többet hagy a vállalatoknál annál, mint ha az eredeti tervek szerint az év felénél valósult volna meg egy 2 százalékpontos járulékcsökkentés. A nagyobb adócsökkentés hatása lényegében megegyezik a magasabb minimálbéremelés többletköltségével a versenyszférában.
A jövő évi bérmegállapodás az egyidejű adócsökkentéssel együtt a gazdasági és szociális szempontok optimális kompromisszumaként a gazdaság teljesítőképességének javítását és a családok gyarapodását egyaránt szolgálja.
A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács 2021. november 23-i ülésén – a Tudomány Oldal részéről – elhangzott felszólalás alapján
