Legutóbbi számában az egyik legismertebb és legrégebbi irodalmi lap, a The Times Literary Supplement (TLS) Borbély Szilárd tavaly májusban a Princeton University Press Lockert Library of Poetry in Translation (Versfordítások Lockert Könyvtára) nevű sorozatában megjelent Final Matters: Selected Poems, 2004–2010 (Végső dolgok. Válogatott versek) című kötetét mutatja be Chris Littlewood (https://www.the-tls.co.uk/articles/final-matters-szilard-borbely-review-chris-littlewood/).

A rangos sorozat a legjelesebb klasszikus és kortárs költők verseit adja ki többnyire eredeti nyelven s míves fordításban (Kallimakhosztól Leopardin, kínaiakon és perzsákon, Rozewiczen át Tudor Argheziig és Oszip Mandelstamig). 2016-ban Tandori Dezsőtől jelentetett meg kötetet. A Final Mattersért az amerikai PEN fordítási díjra terjesztette fel Ottilie Mulzetet, aki korábban nagy sikerrel ültette át angolra Borbély Szilárd Nincstelenek (The Dispossessed) című regényét és az angolul is Berlin-Hamletnek nevezett versgyűjteményét is, illetve több könyvet Krasznahorkai Lászlótól és Schein Gábortól. (Lásd a Litera Ottilie Mulzettel készült interjúját: https://litera.hu/magazin/interju/ottilie-mulzet-interju.html).

 

Chris Littlewood nem olyan nagy név, mint a kiváló angol költő, George Szirtes, akinek számos alapművünk remek angol fordítását köszönhetjük, és aki Borbély Szilárd első angol könyveit a The New York Times hasábjain bemutatta

(https://www.nytimes.com/2016/11/25/books/review/szilard-borbely-dispossessed-berlin-hamlet.html), de jó tollú és éles szemű kritikus, szépen végig vezet Borbély témáin és stiláris leleményein, ügyesen felcsigázva az olvasó érdeklődését. Magyar szerzőről ritkán ír terjedelmesen a TLS, úgyhogy örül a szívünk, ha közben fáj is, mert belé hasít angolul is Borbély minden képe.

Weeping they lament the Christ,

Who was born here,

            Freezing into blood. Slowly,

Immersed in reverie, on the road

To Emmaus. Alone, like a pointing finger.

            In which there is no mercy!

 

(Sírva siratják a Krisztust,

aki megszületett itt most

vérbe fagyva. Andalog

Lassan az emmauszi úton.

Egyedül van, mint az ujjom.

            Nincs benne szánalom.

A Correctio szekvenciája)


/Fotó: Borbély Szilárd/Könyvesblog/