Kapták a tudósok a rangos kitünetést „meghatározó jelentőségű munkásságukért az elméleti számítógép-tudomány és a diszkrét matematika terén, és szerepükért abban, hogy ezek a modern matematika központi területeivé válhattak”, mint írja a norvég tudományos testület sajtónyilatkozata.
A számítási bonyolultság elmélete, amely az algoritmusok sebességével és hatékonyságával foglalkozik, ma már mind a matematika, mind az elméleti számítógép-tudomány elismert területe. Ezek eredményein alapul az internetbiztonság és a hatékony algoritmusok tervezése. „Lovász és Wigderson az elmúlt évtizedekben vezető szerepet játszott ebben a fejlődésben. Tevékenységük sok szempontból összefonódik, hiszen munkásságuk meghatározó volt a számítási véletlenszerűség megértése és a hatékony számítás határainak kutatása szempontjából” – mondja Hans Munthe-Kaas norvég matematikus, az Abel Bizottság elnöke.
„Kettőjük iránymutatásának köszönhetően a diszkrét [más néven: véges] matematika és a viszonylag fiatal elméleti számítógép-tudomány a modern matematika központi területeivé váltak.”
Lovász László (1948), korábbi MTA-elnök (2014–2020), jelenleg a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (ELKH, MTA Kiváló Kutatóhely) kutatóprofesszora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára előzőleg megkapta egyebek közt az 1999-es, ugyancsak Nobel-díjszámba menő Wolf-, az 1999-es Knuth-, a 2001-es Gödel- és a 2010-es Kiotó-díjat. A haifai születésű Avi Wigderson (1956) jelenleg a princetoni Fejlett Tanulmányok Intézetének (USA) munkatársa, a számítógép-tudományi Rolf Nevanlinna-, a 2009-es Gödel- és a 2019-es Knuth-díj nyertese.
Matematikai Nobel-díj nincs. Sophus Lie (1842–1899) norvég matematikus éppen ezért Nobel kezdeményezése nyomán szorgalmazta, hogy II. Oszkár svéd-norvég király alapítson hozzá fogható matematikai díjat a fiatalon, tüdővészben elhunyt Niels Henrik Abel (1802–1829) emlékére, aki mindössze hat-hét év alatt elért eredményeivel „elegendő munkát hagyott a matematikusoknak ötszáz évre”, ahogy a francia matematikus Charles Hermite fogalmazott. Eközben azonban Norvégia 1905-ben elszakadt Svédországtól, új királyt választott magának, és a díj terve elsikkadt. Végül Abel születésének kétszázadik évfordulójára készülve 2001-ben norvég egyetemi tanárok javaslatára és a nemzetközi matematikai társaságok támogatásával Jens Stoltenberg miniszterelnök bejelentette, hogy 200 millió korona tőkével a norvég kormány létrehozza az Abel Alapítványt, hogy a kiemelkedő matematikusi teljesítményeket évente jutalmazza a norvég király. A jutalmat odaítélő Abel Bizottságnak öt matematikus tagja van, közülük három külföldi. Az elnököt négy, a további tagokat két évre választják meg. Ma már a díjat közvetlenül a norvég költségvetés finanszírozza.
2003-óta az eddigi huszonnégy díjazott közül Lovász Lászlón kívül Lax Péter Dávid (1926) és Szemerédi Endre (1940) magyar.
Díjazásáról Lovász Lászlót nagy titoktartás mellett Zoom-értekezlet keretében értesítették, a meglepetésvideó itt látható. Érdemes megnézni a MTA által készített gyorsinterjút is, amelyben a kiváló előadó laikusoknak is érthetően beszél kitüntetésének miértjéről, a matematika már középiskolában felfogható szépségéről, lényegéről, a mai magyar matematika kiválóságáról és kihívásairól. A Norvég Akadémia videója a hivatalos bejelentéséről itt, a Lovász Lászlóval és az Avi Wigdersonnal készített angol nyelvű interjú itt és itt látható.
A 7,5 millió norvég koronával (kb. 210 millió Ft) járó díj ünnepélyes átadásának idejéről később döntenek.
