A trónörökös meghívását Szabó Lukács közgazdász végzettségű gazdálkodó kezdeményezte. A Magyar Demokrata Fórum 1988 őszén alakult debreceni szervezetének túlnyomórészt bölcsészekből, egyetemi tanárokból álló elnökségében ő képviselte a radikális vonalat. Elszánt antikommunistaként a szovjet repülőtér bezárását követelő lakossági tiltakozás élére állt, majd kulcsszerepet vállalt a város középpontjában álló Lenin-szobor elmozdításában. Ha nem munkál benne valamiféle nyakas eltökéltség, az európai történelem kereke is másként foroghatott volna: akkor Habsburg Ottó nem kap meghívást Debrecenbe, nem jön létre a vacsora, amelyen a szalonnasütés gondolata megfogalmazódott, nem szerveződik meg a több száz keletnémet állampolgár szabadulásához vezető Páneurópai Piknik, és talán a berlini fal sem úgy és akkor omlik le… Gombolyíthatjuk a fonalat. Tény, hogy személyiségeknek van, lehet szerepük a történelem alakításában.
Habsburg Ott sajtótájékoztatója a Debreceni Orvostudományi Egyetem rektori hivatalában
Útjának nem volt köze a város hivatalosságaihoz. Az MDF ellenzéki mozgalomként szemben állt a pártállam intézményeivel, önkéntesek segítettek a két napot lebonyolítani. A trónörökös feleségét és fiát például a Kossuth Lajos Tudományegyetem német tanszékének oktatója vezette körbe az épületben, amíg Daróczi Zoltán rektor hivatalában fogadta az Európai Parlament alelnökét. Hasonló módon, támogatóan állt a látogatáshoz a Debreceni Orvostudományi Egyetem, ahol sajtótájékoztató és professzori fórum keretében adódott lehetőség a személyes találkozásra.
A debreceni MDF-elnökség tagjai: Szabó Lukács, Erdő Gyula és Turi Gábor
Eredetileg a Nagytemplomba – az 1849-es trónfosztás helyszínére – tervezték a sokak által várt esti előadást, az egyház azonban nem adta rá áldását. A választás így az egyetem főépületére esett, amely zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A hír eljutott az MDF országos vezetőségéhez is: képviseletükben Für Lajos történész vett részt, és szólalt fel a rendezvényen.
Habsburg Ottó Az európai választások után: a jövő feladatai címmel, magyar nyelven tartott nagy hatású beszédet.
Európai látószöge, a demokrácia és Magyarország integrációja iránti elkötelezettsége meleg fogadtatásra talált a jelenlévők részéről. (A beszéd részleteit az 1989. március 15-én indult független ÚTON hetilap kétoldalas összeállításban közölte július 6-án megjelent számában.)
Előadás a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán
Senki sem sejtette, hogy az előadást követő vacsora majdan történelemkönyvek lapjaira kerülhet. A vendégeket a neves Aranybika Szálló Hortobágy Termében látta vendégül az MDF helyi szervezete. A jó hangulatú beszélgetés által inspiráltan vetette fel Mészáros Ferenc elnökségi tag a találkozó folytatásának ötletét – fehér asztal helyett immár az osztrák–magyar határon, a Habsburg-család és a debreceniek közös, jelképes szalonnasütésével.
Ebből a javaslatból fogant meg aztán Filep Mária építőmérnök fejében a határbontó Páneurópai Piknik gondolata,
amely a debreceni MDF és a soproni ellenzéki kerekasztal közös szervezésében augusztus 20-án világraszóló eseményként vonult be a történelembe.
Habsburg György
Szervezőként magam a Habsburg-program több pontján, így a vacsorán is részt vettem, ahol az ÚTON szerkesztőjeként interjút készítettem a trónörökössel. A szöveg az említett összeállításában Mi mind összefüggünk címmel jelent meg. A beszélgetés során Habsburg Ottó így fogalmazott:
„Nem mondhatom azt, hogy nem vagyok Habsburg; másrészt nagyon érdekel a politika. Volt, aki csodálkozott, hogy a választási harc után huszonnégy órával már Magyarországra indulok, de kérem szépen, elvégre hazajöttem! Itt olyan élő kapcsolataim vannak, hogy azt akartam, mint újjáválasztott európai képviselő, először Magyarországon jelenjek meg. A magyar nemzet iránti szolidaritás hozott ide. Hetven évig Magyarországon kívül éltem, és megtartottam a magyar nyelvemet, a magyar érzésemet. Természetes, hogy útra keltem.”
Habsburg Ottó és az írás szerzője, Turi Gábor
Fotók: Turi Gábor archívumából
