A folyóban két vízzel úszó kavics, sodródnak az árral, megakasztja őket egy odatorlódott földdarab, majd újra elhordja egy erősebb hullám, hogy megint a talajon kössenek ki… egyik csak hagyja magát, hogy szépre csiszolja napfény, víz vagy más kövek.
A másik néha ellenszegül: arrébb gurul, ha egy halacska útját akadályozná, és akkor is, ha egy növényke miatta nem tud kibújni a talajból. A hal azután vígan továbbúszik és ráereszti az ürülékét, a kibújt növény mit sem törődik vele, miközben ennek a kavicsnak lepattogott a szép színéből, és sima felülete itt-ott érdesedett…
Ám az, amelyik semmilyen erőfeszítést nem tett, maradt szivárványosan szép, habár senkin nem segített, a hálátlanság és hiábavalóság érzését sem kellett megismernie… Te melyik kavics lennél?
