Minden idegszálam tiltakozott az ellen,
hogy felkeressem Trianont,
szemembe ,,fogadjam” az ÍTÉLET HÁZÁT.
Felkerestem.
Mindvégig fáztam.
Fázó inggel jöttem, fázó inggel
fordítottam hátat a királyi hajléknak,
az ezer színben díszelgő szökőkutaknak.
Mily verejtékszagú pompa,
élezem magam ellen a szót.
Mily szegényes káprázat,
törpülök szülőföldemhez, Bukovinához.
Hamarabb találtam a rácsos kijárati kapuhoz,
mint ahogy tükrös termében elgondoltam,
inkább menekültem, mint siettem,
nem tudtam elképzelni, hányan néztek
szembe a Tükörterem tükrével,
rácsvonalak rajzolódtak elém,
idegvégződésemben országrészek sajogtak,
Bukovina után a hajdan-időmmel erezett Erdély,
a darázsfészekké tett, majd újból
odahagyásra kényszerített Bácska,
a gyűlölségig izzított Felvidék,
némultságra szorított Ungvár,
Munkács, Beregszász.
Fájó vagyok.
Fogant fájás.
Sűrített pillanatában: feketített múlt,
fosztott jelen, kilátástalan jövendő.
Táskában szégyenítő súly:
Yves de Daruvár friss könyve,
Trianon – a Feldarabolt Magyarország.
Szívemig mar a vérző gondolat:
Egy nemzet nincs megalázva azzal,
hogy legyőzték...
Nem a vesztés a bukás,
hanem a lemondás...
A tegnapi terü, ma is terü.
Esztendők óta próbálom
kiénekelni magamból.
Gyászlepel.
Kiénekelhetetlen ének!

Márai visszatér Budára
Az író születésének 126. évfordulóján állandó kiállítással érkezik vissza Budára Márai Sándor. A tárlatot a Virág Benedek Ház emeletén rendezik be. Mészáros Tibor irodalomtörténészt, Márai-kutatót, a kiállítás koncepciójáról kérdeztem és arról is, hogyan áll most a Márai-művek hazai és nemzetközi kiadása, hányan olvassák ma az írót.

Verstárgyak avagy élet a papíron túl
Költemény a teafilteren, a csupasz, emberi bőrön vagy ékszeren? Viola Szandra költővel, íróval a líra és a merchandising határvidékeiről, a versékszerekről, a csend misztériumáról és a könyv, mint fizikai objektum szimbolikájáról beszélgettünk.

A Nap ekliptikája
Pályája több irányból rajzolódik ki, egyszerre több életút találkozik benne. Szondi György nyolcvanadik születésnapja és a Napút online tízéves jubileuma alkalmából pályájáról, szerkesztői hitvallásáról és a kulturális párbeszéd lehetőségeiről beszélgettem vele.